Sík Sándor támogatta, felkarolta, ösztönözte tanítványait a végsőkig

Az 1889-ben született Sík Sándor személyében olyan polihisztorról esett szó, aki – az előadó szavaival – amellett, hogy pap, szerzetes és tanár is volt, költőként, íróként és műfordítóként is részt vett kora szellemi életében. Ám szenvedésekkel teli időszak jutott osztályrészéül. Megélt két ellentétes irányú forradalmat, a barna és a vörös diktatúrát, Trianont és két világháborút, végül az ötvenes évekkel a kommunista egyházüldözést. Zsidó származásúként ráadásul mint katolikus pap volt a 2. zsidótörvény érintettjeként elhallgattatott a 30-as évek végétől kezdve.

Költészetének himnikus hangütésében Krisztus győzelme hangzott vissza

Gazdag életút jutott neki

Papi és poétai szolgálatával azonban, mint Toldi Éva fogalmazott, végig azon volt, hogy gyógyítsa környező világát. Szerb Antalt kiscserkész korától támogatta és ő hívta vissza, igaz, hasztalan, József Attilát is a szegedi egyetemre, miután Horger Antal eltanácsolta. De ő volt az is, aki Radnóti költői útját egyengette, szinte apaként – amiről később verseikben mindketten szépen vallottak.

A keresztény egyházak elcsendesítése után, az 1950-es években menedékül megadatott neki, hogy a Vigília című katolikus hetilapot szerkeszthette – méghozzá nyitott tágassággal, a korabeli nyugati irodalmat is megjelenítően. Gazdag életútja során szerkesztett imakönyveket, tankönyveket, és vezetett lelkigyakorlatokat.

Az István királyról írt drámája a drámaírói pályája csúcsa volt, de többi színművében is az áldozatvállaló embert tette hősévé. Irodalomtörténészként említésre méltó az Esztétika című tanulmánykötete, amely arisztotelészi és Szent Tamás-i alapokon íródott, és tankönyvként olvassák a mai napig külföldön is.

Sík Sándor készítette Szent Ferenc Naphimnuszának legismertebb és máig használt fordítását, illetve az ő Te Deum című költeményét megzenésítve írta meg Kodály Zoltán azonos című kórusművét. E kórusmű ősbemutatója egyébként 1961. július 1-én volt Budapesten, mégpedig Sík Sándor aranymiséjén, amelyen Kodály is ott térdepelt a padok között.

Költészetét a korabeli kritika gyakorta bírálta, annak misztikumát naivan tejszagúnak nevezve. Egyesek egyenesen az élet megvívottságát, megszenvedettségét hiányolták lírájából. Sík Sándor embert próbáló életútján végigtekintve azonban valószínűbb, hogy költészetének himnikus hangütésében egyszerűen mestere, Krisztus győzelme hangzott vissza.

Toldi Éva a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének alapítója és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja.