A Kemencebarátok száz kilóval készülnek a Kenyérünnepre

Teker István kenyérlángossütő Agárdon. Naponta dagasztja a tésztát, süti az ízletes finomságot és eteti a strandolókat. Vonzalma és elkötelezettsége a kenyértészta iránt adta az ötletet, hogy lehetne ezt még szélesebb körben, a környékbelieket is megmozgatva népszerűsíteni.

– Sokan azt hiszik, pedig a Kemencesütők nem egy egyesület, csak egy baráti társaság. Igaz, országos szinten több mint 3 ezren vagyunk – szögezi le a Tekinek becézett Teker István. Megmozdulásaikon vannak felvidéki, erdélyi résztvevők, de Ausztriából is gyakran érkeznek a Kemencesütők eseményeire tagok. A helyi csapat központja a Dinnyési Hagyományőrző Központ. – Az első Kemencebarát Találkozó spontán alakult, mégpedig 2010 áprilisában, Nádudvaron, ahol kenyérsütők jöttek össze egy jó beszélgetésre. A következő karácsonyon beszélgettem a gárdonyi polgármesterrel, mi lenne, ha tartanánk mi is egy ilyen találkozót. S mivel akkor épült épp a hagyományőrző központ Dinnyésen, abban egyeztünk meg, hogy legyen itt.

Disznóvágás keretében indult az egész, s ma már közel ötvenen minden évben összejönnek. – Kialakult egy olyan mag, akikkel 2012-ben, az országban talán elsőként, építettünk egy közösségi kemencét Dinnyésre. Azóta Börgöndön, Gyöngyösön, Kiskőrösön, s most utoljára Nádudvaron készítettünk egyet. Minden évben együtt farsangolunk február utolsó hétvégéjén Dinnyésen, s van két olyan eseményünk, amelyet a várossal karöltve szervezünk. A Kenyérünnepen, ami most lesz augusztus 20-án, rengeteg kenyeret sütünk.

Tavaly 60 kilóból készült, idén 100 kilóból dagasztunk és sütünk. A másik pedig a novemberi Márton-naphoz kötött akció, amikor libát sütünk a kemencében.

Az agárdi kenyérlángossütőnek életcélja megismertetni a régi ízekkel embereket, s mint mondja, ez „nagyon jó érzés”. – A kenyérsütés a dagasztással kezdődik, ami hosszú folyamat. Nagyon szépen el kell dolgozni a tésztát, hólyagosra, meg kell adni neki az időt.

Hajtogatjuk a tésztát többször, majd szakajtóba tesszük. Vizet is teszünk a kemencébe, ami segít felhúzni a kenyeret, hogy magasabb, szebb legyen, s hogy a héja kérgesebb legyen – meséli, s máris kóstolná az ember a frissen sült kemencés kenyeret. Ami sokkal ízletesebb, mint a bolti – kemencében ugyanis egyforma hőmérsékletet kap a cipó minden oldalról – így egyenletesebben sül meg.

Az igazi kenyérkészítés bizony kézi munka, a Kemencebarátok is fateknőben készítik, ahogy a régiek. Egy cipó, a kemence felfűtésével, dagasztással, kelesztéssel, sütéssel együtt 3–3 és fél óra alatt készül el. – Az első 10 percben nem szabad belenézni, mert összeesik a kenyér. Hagyni kell, hogy feljöjjön a tészta, ami 50–60 perc alatt sül meg – tudjuk meg. A dinnyési kemencébe 12–14 kenyeret tudnak betenni egyszerre, így hát kiszámolható, hogy ha augusztus 20-án 15 órakor kezdődik a Kenyérünnep, akkor a Kemencebarátok már éjjel elkezdik a sütést, hogy a 100 kilós alapanyagból addigra frissen illatozó, ropogós kenyér legyen.