Megújulhat a 469 éve magára hagyott templom

A Szentkereszt remetéi, a nemzet őrzői: pálosok. Remete Szent Pál képmása megtalálható a Szent Koronán is. Márfi Gyula veszprémi érsek arra kérte a fiatal pálos rendieket, hogy „Figyeljetek arra, kedves fiatalok, ti is, hogy a magyar népnek becsületet szerezzetek! Szeressétek a hazátokat úgy, hogy minden nép iránt szeretettel vagytok!” Nincs egy esztendeje, hogy az érsek így nyilatkozott ki, de már az ős szerzetes rend szétszórt remetéi is hasonlóan gondolkoztak a 12–13. században. Historikusok, énekmondók vallották, vallják ma is, hogy a magyarság sorsa összeforrt a pálosokéval és fordítva is.

A hölgy a fény felé fordul, féltérdre ereszkedik és keresztet vet

Martonyiban élő nemesi család, Tekes (Thekus) fiai kolostort alapítottak 1341-ben az Esztramas-hegy erdővel borított zugában, ahol a remeteélethez minden feltétel adott volt. A kolostor mellé Isten házát is felhúzták, hogy a pálosok alaptételének – miszerint minimum napi négy óra ima szükségeltetik – eleget tehessenek. Az építkezés kedvező időszakban kezdődött, hiszen az egy év múlva trónra lépő I. Lajos (Nagy Lajos) király a pálosok mellé állt, és több monostor építéséhez járult hozzá. A legismertebb talán a márianosztrai monostor, de a király jóvoltából lengyel földön, Erdélyben, Szlavóniában, Dalmáciában épültek hasonló monostorok. A háromhegyi pálos templom és kolostor építését 1347- ben fejezték be. 1550-ig a pálos béke szigeteként is emlegetett kolostor kiszolgálta a falai között élő szerzeteseket. Nagy valószínűséggel török támadások áldozata lett az épület, amit lakhatatlansága miatt a rend elhagyott. Az erdőben sétálva, amikor az ember először meglátja csonkított országunk legjobb állapotában levő pálos templomát, felkiált benne: még romjaiban is fenséges! Ezt már valaki mondta.

Amikor Cselebi itt járt, még 28 középkori templomunk állt, mellettük számtalan lakóház

Evlia Cselebi török világutazó 1664-ben Székesfehérvárra érve, mikor megpillantotta a Nagyboldogasszony-bazilika falait, így szólt: „Még romjaiban is fenséges.” Siklósi Gyula régészprofesszortól azt is megtudhattuk, hogy a nagy világutazó így írt Székesfehérvárról: „Ez egy olyan város, aminek minden egyes cölöpéért, minden egyes kövéért, minden egyes sorompójáért százezrek életét áldoznák szívesen a magyarok, hogy mentsék.” És valóban sokan haltak Fehérvárért, de menteni nem sikerült, az osztrák mindent, ami történelmünk volt, széthordott, megsemmisített. Amikor Cselebi itt járt, még 28 középkori templomunk állt, mellettük számtalan lakóház. Mára az Oskola utcában árválkodik egy középkori alapokon nyugvó ház, és a templomokból az Anna-kápolna maradt csak meg. Ráadásul az osztrák történelemhamisítás oly sikeres, hogy már a magyarok jelentős része tagadja Székesfehérvár létét is.

A régészek olyan faragott kövekre leltek, amelyek biztosítják a templom és kolostor teljes rekonstrukcióját

Szerencsére régészeink ellentmondást nem tűrő bizonyítékkal ajándékozták meg a magyarságot, a 11. század elején állított városvédő kőfal feltárásával, amivel akkor Európában csak négy város, köztük Székesfehérvár rendelkezett. A háromhegyi pálos templom ma is sugárzik, szakrális illata belengi az erdőt, a rom közepén szinte hallatszik a pálosok imája. Nemrég kivágták a templomban nőtt két 150 éves bükkfát, és a megmaradt falak tetejét lefedték. Megkezdődött a 469 éve lakatlanul álló kolostor és templom feltárása, műemlékvédelme. A régészek olyan faragott kövekre leltek, amelyek biztosítják a templom és kolostor teljes rekonstrukcióját, s az épületek eredeti állapotának helyreállítását. A templomrom oltárrésze leomlott, mégis érezni a szakralitását, és elszorul a protestáns látogató torka, amikor az ifjú hölgy a leomlott oltár helyén ásító fény felé fordul, nőies könnyedséggel féltérdre ereszkedik és keresztet vet. E rom ma is templom! A kolostor épületének kerengője a feltárások során kiemelkedett a földből, és ha hinni lehet a 2005-ben megkezdett munkák szakembereinek, akkor a templomi szentély falazatát, boltíves födémjét újra helyére teszik, és a látvány teljes lesz. A háromhegyi pálos kolostor és templom kövei között állva a fehérvári látogató álmodozik, és szinte látja, ahogy városának szívében az egykori koronázótemplom, a Nagyboldogasszony-bazilika falai az ég felé nyújtózkodnak egy hatalmas, város fölé emelt üvegfödémre építve, és tornyai messziről köszöntik a Nemzeti Emlékhelyhez közeledőket. Addig is tudja, a romkert kövei templomot őriznek.