Átalakultak a kompetenciák, ezzel együtt a képzések is változnak Fejérben

Ezáltal megtapasztalta: ha tönkrement egy zár, a bölcsész fiú szobatársak közül ő volt az egyetlen, aki meg tudta javítani azt. Ez csupán egy személyes példa, amely azt illusztrálja: van választási lehetőség a képzésekben, illetve a munkalehetőségekben, s igenis van létjogosultsága a szakképzésnek. Az itt elsajátított tudást ugyanis kamatoztatni lehet a mindennapokban.

Az imént summázott anekdota hétfőn, egy, a szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatos tájékoztatón hangzott el a Városháza dísztermében. „Azért gyűltünk össze, hogy a nap végére korrekt és megfelelő információk birtokában legyünk” – szólt Török Szabolcs, hozzátéve, mindez azért is fontos, mert sok múlik azon, hogy a pedagógus mit közvetít a pályaválasztás előtt álló, jellemzően hetedik-nyolcadik osztályos fiatalok felé. Ennek fényében a hallgatóság tagjai között általános iskolai tanárok is helyet foglaltak.

– A szakképzési rendszer átalakítása elindult, és jelenleg is folyamatban van – köszöntötte a megjelenteket Mészáros Attila alpolgármester. Majd indokolt: – Az átstrukturálásnak két fontos oka van. Az egyik, hogy a szakképzés presztízsét, ami a rendszerváltás után elvesztett, ha apránként is, de vissza kell állítani. A másik, hogy Székesfehérvár ipara olyan változáson megy keresztül, amelyhez elengedhetetlen, hogy az oktatás is megfelelően idomuljon. A város ugyanis abból él, amit az ipar termel, ezt tudják az intézményekre visszafordítani az érintett szereplők.

Ipar 4.0

A várhatóan 2020. szeptember elsejével bevezetendő változásokról Kulcsár Szilvia, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum főigazgatója beszélt. Bevezetésképpen elmondta: az úgynevezett ipar 4.0 (vagyis a negyedik ipari forradalom) mindenhova bekúszik, a termelést tekintve már 85 százalékos a gépesítés nagysága.

– Sokan attól tartanak, hogy a gépek elveszik a munkájukat. Ez a félelem nem teljesen állja meg a helyét, hiszen, bár robotok állítanak elő bizonyos alkatrészeket, elemeket, az emberek ott állnak mögöttük, programozzák őket. Emiatt kell átalakítani a szakképzési rendszert is, úgy, hogy az sokkal átjárhatóbb, rugalmasabb legyen – érvelt a főigazgató.

Egy felmérés alapján a munkáltatók 65 százaléka várja el a digitális kompetencia, 74 százalék a kreativitás, innováció, 92–92 százalék pedig az együttműködés és a problémamegoldás (mint készség) meglétét. Ezáltal a jelenlegi OKJ-s rendszer is átalakul, vagyis az eddigi 759 darab szakma helyett 174 úgynevezett alapszakma közül választhatnak a szakképesítést megszerezni vágyók.

Technikum, szakképző iskola

Az új szakképzési struktúra egyik iskolatípusa a technikum, a másik a szakképző iskola (a jelenlegi szakiskola). A technikumban tanulókat a továbbtanulásra és a munkaerőpiac kihívásaira egyaránt felkészítik; ők a tizenkettedik évfolyam végén előrehozott érettségit tehetnek, legfeljebb három tárgyból (matematika, magyar, történelem). Az idegen nyelvi érettségit a képzés legvégén, a tizenharmadik évfolyamon kell, hogy megszerezzék, annak érdekében, hogy tudásuk friss maradjon. Érettségijük tehát négy tantárgyból és egy technikusi vizsgából áll.

A szakképző iskolát végzettek esetében az eddigiektől eltérően nem nappali, hanem esti formában lesz lehetőség az érettségi megszerzésére. Ide elsősorban azok jelentkezzenek, akiknek elsődleges célja a munkaerőpiacra kerülés.

A jó döntés meghozatalában segíthet a jó pályaorientáció – mondta el Fűrész István szakképzési szakértő –, amely a pálya és önmagunk ismeretén alapul. Így érdemes minél több nyílt napra ellátogatni – legközelebb október 25-én, 26-án a fehérvári Árpád-iskolába!