Égre néző versek a magyar költészetben – Különleges sajtótájékoztatóra kaptunk meghívót

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Erdő Péter bíboros közösen mutattak be egy nemrég megjelent kötetet, amelynek érvényessége túlmutat a közelgő karácsonyon vagy a jövő évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson – bár megjelenésének és bemutatásának időzítésében mindkettő szerepet játszott. A kötet címe Égre néző, alcíme pedig: Isten jelenléte a magyar költészetben.

A Szent István Társulat gondozásában megjelent versgyűjteményt Kemény András szerkesztette, Vadász Ágnes vers- és idézettárának felhasználásával. Az esemény rendkívüliségét jelzi, hogy – mint Áder János maga is szóba hozta – bíborosi és köztársasági elnöki közös sajtótájékoztatóra legutóbb 1990-ben került sor.

A vörösterror vértanúinak boldoggá avatási pere is csak most kezdődik

Megtisztelő lapunk számára, hogy a családiasan szűk körű, a köztársasági elnöki jelenlét ellenére mégis a lehetőségek határáig informális rendezvényen a Fejér Megyei Hírlap karácsonyra készülő olvasóit közvetlenül képviselhettük. Amelyen zenei háttérről az Egri Érseki Fiúkórus gondoskodott, a válogatott versekből pedig Reviczky Gábor színművész olvasott föl néhányat.

– Az olvasás ideje még nem járt le – fogalmazott Erdő Péter a szép kiállítású kötet erényeit méltatva, amelyben, mint folytatta, nem a „szokásos vallásos költők kifejezetten hitet kimondó, egyházias verseit” látjuk együtt. Inkább olyan versekre bukkanunk, amelyek az Istent kereső, vele perlekedő, tőle megoldást remélő, hozzá menekülő ember legbelsőbb vívódásait mutatják be.

Áder János személyes hangú beszámolójából kiderült: nem puszta formalitás, hogy a verseskötet ajánlását ő maga írta. Ellenkezőleg: a kötet megjelenéséhez vezető alapélmény az övé. Ugyanis, mint elárulta – a köztársasági elnöknek is van beszédtechnika- és retorikatanára – , aki esetében Vadász Ágnes volt. A tanár pedig az „órákra” egyre gyakrabban vitt be magával verseket. Ezeknek idővel nemcsak a mennyisége, de az elnökre gyakorolt hatása is nőtt. A kötet kézirata egy esztendővel ezelőtt készült el, a Szent István Társulat pedig nyitott volt a közlésre.

A rendezvény végén Erdő Péter bíboros ellátta kézjegyével lapunk kötetpéldányát. „Szent István városának szeretettel” – írta kérésünkre, bár világossá tette, ő azért Esztergomra is gondol a sorok lejegyzésekor.

Az évforduló okán Kaszap István boldoggá avatásáról is kérdeztük, de mint válaszolta, ahhoz legalább egy bizonyított csoda még hiányzik. A vatikáni folyamatok tempójára utalva hozzátette: a vörösterror 1919-es vértanúinak boldoggá avatási pere is csak most kezdődik, ami érthető, hiszen az eljárásnak nem szabad a túlélők közt szükségtelen feszültséget támasztania.