Fülesfánkot is sütöttek Vértesbogláron

A Vértesboglári Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskolában nagy hangsúly fektetnek a hagyományok őrzésére, mert úgy vélik, ha nem tanítják meg és adják tovább generációról generációra a régiek szokásait, azok elvesznek.

Ezeket tehát addig kell lejegyezni és megtanulni, amíg élnek a faluban a ma már idősebb nagymamák, akik mesélhetnek és taníthatják a fiatalokat, vallja a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzattal egyetértésben a tantestület. Évről évre tehát a farsang lezárásáról, a fánksütésről, a német és magyar nyelvű vetélkedőkről, kézművesprogramokról és persze a kiszebáb készítéséről szól ez a nap.

No és a leendő elsősökről, akik ilyenkor – mert ez nyílt nap is egyben – megnézhetik az iskolát belülről is. Ahogy azt Terjékné Hadlacki Csilla igazgatónőtől megtudtuk, húshagyókedd mindig tanítás nélküli munkanap az iskolában, hogy minden diák teljes bele­éléssel és odaadással vehesse ki a részét a programokból, amelyeknek az egyik legizgalmasabb része a fánksütés.

A hagyományosan sváb és Bogláron a mai napig sütött fülesfánk mellett szalagos és csörögefánk is sült az olajban. A diákok kis, de vegyes életkorú csoportokban váltották egymást a termekben a különböző feladatoknál és a fánk készítésénél, amelynek akár minden fázisát ki lehetett próbálni a felnőtt segítők felügyelete mellett. És persze volt kóstoló is, jutott bőven a finomságokból. A technikateremben pedig készült a tél elűzésére szolgáló kiszebáb, amelyet a nap végén rituálisan elégettek az udvaron. Azoknak a cetliknek a kíséretében, amelyre bárki felírhatta a nap folyamán a rossz dolgokat, amelyektől szeretne megszabadulni az idén.