Csukás Istvánra emlékeztek Ráckeresztúron

A gyerekek tanultak már ­Csukás Istvánról olvasásórán is, tankönyvükben szerepel ugyanis a Süsüt kitagadják című fejezet részlete, s az óvodában is találkoztak néhány közismert mesével. Drozdikné Nagy Ágnes Tünde osztályfőnök fontosnak tartja, hogy tanítványai megismerjék a Kossuth-díjjal is kitüntetett író, költő történeteit. Süsü, Pom-Pom, Gombóc Artúr olyan mesefigura, akit a fiatalok és a régebb óta fiatalok egyaránt a szívükbe zártak, s egy-egy tanóra végén vagy épp szünetben az aktív táblán rajzfilmeket néznek.

A gyerekek arra a kérdésre, ki a kedvenc Csukás-mesehősük, lelkesen válaszoltak, egymás véleményét meghallgatva sorolták: Sebaj Tóbiás, Süsü, Picur, Pom Pom, A nagy ho-ho-ho horgász, Mirr Murr, Sün Balázs. S volt, aki még a lesből támadó ruhaszárító kötelet, Festéktüsszentő Hapci Benőt, a Radírpókot, sőt Oriza Triznyákot is említette. Természetesen szóba került a televízióban is gyakran látható Keménykalap és krumpliorr című regény, melynek legendás szereplői Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri és Lópici Gáspár, az utca hírmondója.

A kiállított rajzok többségén a híres egyfejű vagy az alakját bámulatosan változtatni tudó, hol egyujjas kifordított bundakesztyűnek, hol papucs orrán pamutbojtnak vagy szőrsapkának tűnő, pompásan megálmodott szereplő látható. Sokan örökítették meg a különféle csokoládékat majszoló, röpképtelen, ám csupa szív madarat is.

A könyvtár pedig irodalmi totóval emlékezett meg a százkilencvenöt éve született Jókai Mór íróról. Kevesen tudják, hogy 2003-ban kisbolygót neveztek el róla, és nevét viseli a Merkúr egyik krátere is. A ráckeresztúri könyvtár kvízjátékán az író életének fontosabb eseményei kerültek középpontba. Aki kitöltötte a totót, megtudhatta például, mikor változtatta nemesi származására utaló vezetéknevét – Jókay – Jókaira. Kevésbé ismert az író 1872-ben megjelent Eppur si muove – És mégis mozog a föld! című alkotása. Öt debreceni diákot állít elénk a szerző, akiket kicsapnak a kollégiumból a rebellis szellemű „csittvári krónika” szerkesztéséért. Közülük Jenőy Kálmán sorsát követhetjük. Az álmodozó fia­talember költő akar lenni, ám dúsgazdag nagyanyja más utat képzel el számára: Itáliába küldi, hogy festőművész váljék belőle. E regényben említi az író Ráckeresztúrt a honi hírlapokról szólva, amiket Kálmán úrfi nagy néha olvasott: „Voltak vidéki érdekes események is följegyezve, mint például, hogy Ráckeresztúron egy ötlábú birka jött a világra, három szarvval és csak egy szemmel.”