Gellár Csaba holnap rajzfilmsztárt csinál Puskás Öcsiből!

Vasárnap este az M2 tévécsatorna vetíti le a hétperces nyitóepizódot, 23.25 után kezdődik: Puskás Öcsi és barátai – A rongylabda.

Egyelőre az első rész, az úgynevezett pilotepizód készült el. – Tervezzük a folytatást, írjuk már a történeteket. Most fogunk pályázni – említette meg beszélgetésünk egy pontján Csaba.

Most azonban kanyarodjunk rá erre a rongylabdás részre! Öcsi 7 esztendős, egy évvel idősebb jóbarátjával, Bozsik Cucuval szalad le a grundra, labdakergetőbe. Ám a nagyok, ó, nem engedik be maguk közé a két leendő Aranycsapat-klasszist. Ejnye. Öcsi mérges lesz és szomorú, ezt látva édesapja kieszeli, hogy saját labda – egy rongylabda – kell a lurkóknak! Mint azt Csabától megtudtuk, bár az 1930-as évek visszaköszönnek a rajzfilm látványvilágában, megjelenik benne a kor képző- és plakátművészetének hatása, a kubizmus és a konstruktivizmus, mégis inkább egyfajta kortalanságban, időtlenségben futnak az események, nem lesz sem archaizálás, sem oda nem illő, anakronisztikus elemek. A gyerekkönyvek klasszikus illusztrációival ötvözött karakterdizájnja és a modern grafikai stílus hivatott vidámságot teremteni. Gellár Csaba sorra vette nekünk mind a karaktereket. Személyes visszaemlékezésekből, Puskás Ferenc életrajzi könyvéből, a róla készült filmből is meríthetett, no meg a köré szövődő legendákból. S nem utolsósorban Kemény Kristóf író és Mayer Tamás illusztrátor közös, háromkötetes Puskás Öcsi – A külvárosi vagány hihetetlen kalandjai című mesekönyvéből. Utóbbi adja a rajzfilm kiindulópontját.

– Általában nagy segítség a forgatókönyvíróknak (Hermán Árpáddal közösen írták; a szerk.), ha vannak negatív tulajdonságai egy hősnek, azokat mókás karikírozni, de Puskás életében ilyesmit keresve sem találni! Ami rá a legjellemzőbb, hogy mindig is a foci érdekelte a világon legjobban. Később volt rá példa, hogy vállalkozásba kezdett, éttermet nyitott, de mindig abban volt sikeres, ami a focihoz fűzte. Vajon milyen lehetett ő gyerekként, ezt próbáltuk megfontolni – magyarázta Csaba. – Eleven, életvidám rosszcsont, aki viszont a végletekig jó szándékú és segítőkész – mondta róla.

– A legnagyobb barátja Cucu, Bozsik József, csendes, visszafogott, nyúlánk kisfiú. Aztán itt van a húga, Évike! Szerettem volna a sorozatba egy erős kislány karaktert is, hiszen ha csak a grundon történtekről szólna, csak fiúk szerepelnének benne, lehet, hogy csak a fociszerető kisfiúk néznék szívesen. Ezért próbáltam egy kicsit a családi életet, a barátságot, a segítőkészséget középpontba helyezni, így jött be a képbe a kislány. Ő is egy nagyon eleven, életvidám teremtés, aki odavan Öcsiért. Öcsi is szereti, viszont ő mindig csak a focival foglalkozik. A húga folyton nyaggatja is, hogy vele játsszon inkább. Ez köztük gyakori konfliktusforrás. Két erős karakter azért tud egymással súrlódni…

– Öcsi apukája is fontos karakter, ő amúgy fociedző, Öcsit is trenírozza. Kicsit afféle harmadik gyerek a családban, sokszor ő a felbujtója Öcsi turpisságainak. Öcsi anyukája az igazi felnőttkarakter, ő a legszigorúbb. Végtelenségig szereti a gyerekeit, a családját. Ő a józan ész, ő szól rá a legtöbbször Öcsire, ha valami rosszaságot csinál – folytatta Csaba.

– Itt van még Rudi bácsi is, aki egy fontos mellékszereplő, egy hentes bácsi. Róla azt hihetnénk, hogy rossz szándékú, mert mindig morcos, szigorú, rákiabál Öcsire, amikor rohan az utcán, de a későbbiekben majd kiderül róla, hogy neki is vajból van a szíve – mondta róla a rendező.

Az első részben a kevés szavú Rudi bácsinak éppen Csaba kölcsönözte a hangját a szinkronstúdióban. Öcsi szüleinek hangja Ónodi Eszter, illetve Magyar Attila, Öcsi – Sándor Barnabás, Cucu – Borbély Levente, Évi – Véghseő Emma.

A rajzfilm alapvetően az 5–8 éves korosztálynak szól, és természetesen külföldre is vágynak vele az alkotók.

– Vannak korlátok, amelyek közé bele kell férni. Mondok egy példát. A forgatókönyvbe azt írtuk a munka elején, hogy Öcsiék egy konzervdobozt rugdosnak, azzal trükközgetnek, milyen jópofa! Aztán felhívta a figyelmemet egy kollégám, hogy ez itt, Magyarországon belefér az ennek a korosztálynak szóló rajzfilmekbe, viszont más országokban azt mondhatják, hogy a konzervdoboz széle éles, ezért azt mégse rugdossák a gyerekek. Ezért kicseréltük tobozra. Amúgy az jobb is! Ezért azzal dekázgatnak inkább Öcsiék.

Csaba már hosszú ideje dolgozik a rajzfilmen. A támogatásról szóló hírek is több mint egyévesek, de már több mint két éve, hogy először megpendítették neki a lehetőséget a producerek. Ha minden jól megy, a további részek gyorsabban készülnek el. Ez a műfaj sajátosságaiból fakad.

– A nyitórésznél a nulláról kell kitalálni mindent, az egész látványvilágot, a hátteret, az összes figurát, s hogy milyen grimaszokat csináljanak. Öcsinek is van hatszor tizenkettő szájállása – mondta Csaba. – Hogy ez mit jelent? Vannak sima grimaszok, illetve az összes betű szájállása, amikor beszél. Az összes karakternél kell ez – részletezte.

– Vasárnap este tömörüljön mindenki a tévékhez, követeljék az emberek, hogy minél hamarabb sorozat legyen belőle! – szólított derűvel tettre az alkotó. – Remélem, hogy minél több embernek tetszik majd, és nem okoz csalódást, hogy nem arról szól, ki hogyan rúgja a labdát – fejezte ki bizakodását Gellár Csaba, akiről nemsokára vélhetően úgy fogunk beszélni, hogy tudják: ő az, aki rajfilmsztárt varázsolt a leghíresebb magyarból, Puskás Öcsiből!