Rendhagyó búcsú a fehérvári diákoktól – A meglepetés ígéretével

A városi ballagás Székesfehérvár több évtizedes, szép hagyománya. Minden évben különleges pillanat, mert egy korszak lezárását is jelenti a fiatalok számára, amelynek sok szép emléke végigkíséri az életüket – e szavakkal kezdődött az élő online közvetítés szombaton reggel a Városháza dísztermében. A koronavírus elleni védekezés azonban idén nem tette lehetővé, hogy a ballagásra hagyományos módon kerüljön sor. Ezért döntött úgy a város, hogy online, de megtartja a ballagást. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a televízióban és online a diákokat, utalva a közvetítés helyszínére, ahonnan „a történelem tekint le ránk, ahol a történelmi szobrok, zászlók, festmények, feliratok mind e város történelmére utalnak”.

- Mindig nagy büszkeség ebben a teremben beszélni, mégis hiányérzetem van, mert ezt az ünnepséget, beszédet a Városháza előtti főterünkön, az Országalma előtt szerettük volna megtartani. Az egész országot tekintve példa nélküli a városi ballagás, ami Székesfehérvárt jellemzi hosszú évek óta. Mindig itt köszöntjük őket ballagás előtt, erre azonban most nincs lehetőségünk sajnos. Amikor gondolkodtunk, mi történjen a hagyománnyal, arra jutottunk, hogy ez nem szakadhat meg, hiszen mindig fontos lehetőség ez arra, hogy köszönetünket, tiszteletünket fejezzük ki a diákok felé. Ezért most innen köszöntjük a dákokat, azokat, akik meghatározói voltak ennek a városnak az elmúlt években! S bízunk benne, hogy más életszakaszban, de itt maradnak – fogalmazott a polgármester beszédében, kiemelve, hogy Székesfehérvár olyan diákváros, amely büszke iskoláira és fiataljaira, akik ide járnak, jártak. – Büszkék vagyunk rátok is, mert ti ezekben az években diákok is voltatok, megadva a város hangulatát – úgy, ahogy ez hozzátartozik a diáksághoz -, s nagyon sok mindent hozzá is tettetek a városhoz – mutatott rá, kiemelve a március 15-i és október 23-i városi ünnepségeket, melyeket hosszú évek óta a fehérvári diákok adnak. – De gondolhatunk az iskolai ünnepségekre, a színházi programokra, a Fehérvár Hangjára, Fehérvár Táncosára, a Versünnepre, a Siklósi Városismereti versenyre is, melyeken tehetségesebbnél tehetségesebb fiatalok mutatták be, miért hihetünk egy szebb jövőben. Merítsetek erőt ebből!

Cser-Palkovics András azonban hangsúlyozta: a köszönet nem csak a diákoknak szól, hanem a tanároknak, akik becsületesen felkészítették a fiatalokat, és szülőknek, akik segítettek, hogy a diákok nyugalomban készülhessenek. Majd pedig külön köszönetet mondott az elmúlt hetek odafigyeléséért, összefogásáért. – Senkinek nem volt könnyű – mondta a polgármester -, diáknak, tanárnak, szülőknek egyaránt nehéz volt. De vallom, hogy ezek a hetek, és előtte az évek mindenkit felkészítettek arra, hogy nyugodtan álljon a vizsga elé. Persze azzal a drukkal, ami szükséges.

Majd pedig így folytatta: – Az élet változik, de nagyon szép időszak következik nektek. Jó felkészülést kívánunk, szurkolunk! Egyúttal azt is kívánom, hogy merítsünk erőt ebből a helyzetből! Nem volt szerenád, bolondballagás, nem köszönthettük a Kossuth utcában az osztályfőnököket sem – majd pedig elárulta: nem csak online ballagás formájában, de még egy nagy meglepetéssel készülnek a fehérvári végzősöknek, ám hozzátette: legyen ez még titok. – De megadjuk a lehetőséget, hogy közösen is búcsúzhassunk majd – majd pedig kifejezte reményét, hogy Székesfehérvár lesz továbbra is a fiatalok otthona, s hangsúlyozta: ez a város az, ahová mindig hazatérhetnek a diákok, akár az egyetemi évek után, akár családalapításkor. Majd pedig az elkövetkezendő évekről szólt: – Találjátok meg azt a hivatást, amit űzhettek, legyenek álmaitok! Nem mindegy ugyanis, milyen munkát, hivatást találtok magatoknak. Azt találjátok meg, ahol lesz küzdelem, de az álmaitokat is megvalósíthatjátok! Mert egy idő után átadjuk a stafétát, s ti döntitek el, mi történik majd a városban, a világban! Legyen élettel tele a város és mosollyal teli a szívetek!

Ezt követően két fehérvári diák, Csüri Fanni és Füreder Balázs következett, ők képviselték azt az 1400 fehérvári iskolába járó fiatalt, akik a mindennapokban elindultak reggel az iskolákba, majd hazamentek, hétvégén pedig jó hangulatot teremtettek, s megtöltötték élettel a fesztiválokat.

- Különleges és szerencsés helyzetben vagyunk, mert mi vagyunk az az évfolyam, amelyet sokáig emlegetnek még a rendhagyó ballagás, vizsgázás miatt – fogalmazott Fanni, mesélve az elmúlt hetek nehézségeiről is, melyben az online találkozásoknak köszönhetően olyan szempontból ismerhették meg egymást, családjaikat és tanáraikat a fiatalok, ahogy máskor nem. – Mély, bizalmas kapcsolatok születtek a másfél hónap alatt. Így a búcsú még nehezebb. Az osztályterem beköltözött a szobánkba, eldobhattuk esetleges álarcainkat, fájdalmainkat felvállalva küzdhettünk minden nap. A ballagás életünk egyik legfontosabb szakaszának lezárása. Sokunkban ott a kérdés – mit csinálunk most? Talán tér és időérzékünket is elvesztettük közben... Tényleg így jönne el a búcsú ideje? Ne hagyjuk, hogy ezek az érzések kerekedjenek felül az elmúlt évek emlékein! – szólt diáktársaihoz Fanni, hozzátéve, hogy a ballagást nem az ünneplőruha teszi, hanem a diákszívekben hordott emlékek. – Arról szól az érettségi – emelte ki -, hogy képesek vagyunk e fontos döntéseket hozni, elég bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy meglépjük, szembe tudunk-e nézni a félelmeinkkel. De meg tudjuk csinálni, a motivációnk, hitünk erősebb most, mint valaha! – fogalmazott a diáklány, utalva arra, hogy most egy ország kíséri figyelemmel a sorsukat. – Az elmúlt hetek világossá tették számunkra, hogy amit biztosnak gondoltunk, pár perc alatt bizonytalanná válhat. De egy biztos: eljött az ideje, hogy saját lábunkra álljunk!

Az online ballagáson sem maradhatott el a város jól megszokott hagyománya, amikor felkötik a szalagot a város zászlajára. Ezt Mészáros Attila alpolgármester és Cser-Palkovics András polgármester kíséretében Füreder Balázs, a székesfehérvári diáktanács alelnöke tette meg.