Minden sínen volt! Előttünk húzott el a pöfögő történelem

Egy újabb indok, amiért azt mondhatjuk, Fejér megyeszékhelye ideális helyen fekszik: a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. szervezésében retró hétvégét tartottak a Székesfehérvárt is magában foglaló észak-balatoni vonalon.

– Apu! Nézd azt az új vonatot! – mutatta az irányt felmenőjének a hatéves Léna. – Dehogy új! – kontrázott az apuka. – Piszkosul régi, százötven éves is van az! – nyomatékosította és csillogtatta meg tudását Balázs. A székesfehérvári család négy fővel mutatta meg magát: az édesapa három kisgyermekkel érkezett a vasútállomásra szombat kora reggel. Látszott, hogy alapvetően nem utazni vágynak: a szülő nyakában fényképezőgép lógott, fő témájuk a vonattörténelem volt, amelynek most egyben szemtanúi is lehettek.

A kora reggeli órákban kétségkívül a Bivaly vagy Nurmi becenéven ismert 424-es gőzmozdony volt a legnagyobb látványosság, amely a Kőbánya-Kispestről induló, sötétkék, vékony csíkos kocsikból álló Tekergő gyorsvonatot továbbította Székesfehérvár és Tapolca között.

Hiába volt korai hétvége e vonat érkezésekor, tömegek gyűltek össze fényképezőgéppel, tablettel és kamerával a kezükben, hogy a hatalmas pöfögést megörökítsék maguknak s az utókornak. Még a szerelvényekben ülők is meglesték és eszközeikre rögzítették az indulás pillanatát!

A gőzmozdonyon kívül olyan nosztalgiamozdonyokat is láthattak az emberek, mint a – gyári fényezésre visszafestett – Csörgő, a közforgalomtól húsz éve elbúcsúzott Nohab, vagy a Szergej becenéven elhíresült dízelmozdony. Utóbbi korábban, a nyári szezonban rendszeresen látható volt személyvonatok élén. S ugyanitt újjáfestve, mégis retró hangulatot árasztva jelent meg a Púpos becenévre hallgató M40-es is.