Trianon-kiállítás az erdő közepén Királyszálláson

A Második Ezerév című centenáriumi ünnepség vendégei által mentek hét határon, vagyis hét sorompó nyílt fel előttük, magyar és szomszéd országok színeit viselő őrbódék sorfala előtt.

Nem lehet tovább folytatni a gyűlölködést – értsék meg szomszédaink is

Már délelőtt megtelt élettel és zenével a nagyszínpad, fellépett többek között a Magyar Honvédség Légierő Fúvószenekara, a Jávor Pál Nemzeti Cigányzenekar, a délvidéki Juhász Zenekar és még számos előadó. Egyedülálló látványosságot nyújtott a honfoglalástól az 56-os forradalomig tartó korszakokat katonai életképekben felelevenítő hadtörténeti bemutató és a történelmi kézművesmesterségek seregszemléje. Kis csúszással, 11 után kezdődött a megnyitó, melyre a katona- és fogolydalok nagy tudója, Vesztergám Miklós toborozta össze a résztvevőket. Az ünnepi műsor zenével kezdődött, majd Sós Andrea elmondta Dzsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét. Még ott csengett a szomorú és mégis buzdító vers a fülekben, s a szívekben, mikor elkezdte ünnepi beszédét Falath Zsuzsanna pozsonyi történész, a Trianon Múzeum munkatársa.

A fiatal felvidéki szakember a saját bőrén tapasztalta és tapasztalja mai is Trianon következményeit. Ébredést és változást sürget, hogy a magyarok is és a szomszédos országok is értsék meg, nem lehet tovább folytatni a gyűlölködést, a múlt meghamisítását és a történelmi értékek és tények elpusztítását, elferdítését. A tudós hol harcos, hol szomorú szavainak mondanivalóját tovább árnyalta bevallottan szlovák akcentusa. Úgy fogalmazott: – A gyűlölködő népek nem a belső spirituális és a nemzeti értékeikből, sajátosságukból merítik a létükhöz, fejlődésükhöz szükséges energiát, hanem az igazság eltagadásából, a mélyből feltörő, de elfojtott bűntudatból és persze az ezekből fakadó frusztráltságból.

Falath Zsuzsanna ünnepi beszédét IDE kattintva olvashatja el!

A megnyitó után a katona­zenekar felvezetésével, hagyományőrző katonák kordonja között, a jelenleg felújítás alatt álló várpalotai Trianon Múzeum időszaki kiállításának sátra elé vonult a sokaság, hogy megnézhessék a Magyar Golgota 1918–1920 című tárlatot.

Egészen sötétedésig tartott a nemzetről szóló program, számos fellépővel, zenésszel, színésszel. Papp Lajos szívsebész például a magyarság küldetéséről tartott előadást. A királyszállási eseményekkel párhuzamosan Székelyudvarhelyen, Komáromban, Zentán, Beregszászon és Lendván hasonló rendezvényre gyűltek össze a magyarok.