Száz adományátadó és több száz milliós támogatás a mérlegen

- A napokban tartotta az Országos Jótékonysági Vadászat Közhasznú Nonprofit Kft. (OJV) a 100. adományátadóját a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház gyermekosztályán. Sok éves munka van e mögött?

- Tizenegy évvel ezelőtt, amikor az első adományátadót tartottuk a kórházban, és ott álltam a gyerekosztályon, sosem gondoltam volna, hogy 11 év múlva éppen ebben a kórházban tarthatjuk majd a századik kórházi adományátadót is, nagyszabású és ünnepélyes keretek között. Egy biztos: az egész gondolatot, szerveződést egy emóció vezérelte és vezérli ma is. Ennek a lényege, hogy a kórházban járva, beteg gyerekeket gépeken látva az emberben megjelenik a felelősségérzet, s megszólal egy belső hang: van felelősségünk! Muszáj tennünk valamit! Persze az, hogy ki mit tud tenni, eltérő. A legérdekesebb az egészben, hogy az első átadók nem azt az érzetet generálták bennem, mint amit általában az éhes ember érez evés után: hogy jóllakott és ezért hatra dőlhet. Épp az ellenkezőjét éreztem: az eredményeket látva még többet akartam tenni!  A tizenegy évvel ezelőtti gondolatot tehát tettek követték, az elképzelésünk pedig ennek köszönhetően egyre szélesebb programmá válik. Számos mérföldkőről beszámolhatok az elmúlt évekből: 2019-ben a rendezvény országossá vált, majd további szerepet vállaltunk a magyar vadászati kultúrában azzal, hogy megalapítottuk a Széchenyi Emlékérmet. Ezt követően számos alprogramot indítottunk, mivel tudjuk, hogy még a vadászok közül sem tud mindenki részt venni a december 27-ei vadászaton. Ezek az alprogramok olyan alternatívák, melyekkel már nem csak a vadászokra fókuszálunk, hanem szeretnénk megszólítani másokat is. Ezért indítottuk a koronglövő, a kulturális és a természetfotós alprogramot, továbbá létrehoztunk egy adományvonalat is, 13613-as hívószámmal. Ez azt jelenti, hogy e négy alprogrammal együtt öt olyan tevékenység során mozgósítjuk az adakozni vágyókat, amely a befolyó támogatás volumenét növeli. A program tehát, mint egyfajta tölcsér, szélesedik, s közben igyekszünk folyamatosan szinergiákat építeni.

- Ez pedig nyilván a beérkező támogatások mértékén is látszik.

- Elmondható, hogy az országos kiterjesztésnek köszönhetően megtizenkétszereztük azt a volument, amit ez a program megyei szinten hozni tudott. Vagyis egyértelmű: van igény ilyen fajta jótékonyságra, van létjogosultsága ennek a programnak. De fontosnak tartok még egy dolgot megemlíteni, hiszen éppen most volt az összetartozás napja. A nemzet egységét sokféleképpen ki lehet fejezni – például az Országos Jótékonysági Vadászattal is erre törekedtünk, amikor az anyaországi minta alapján, 2020-ban megkezdtük a Nagy-Magyarország területén, határainkon túl, a jótékonysági vadászat valamelyik programjának működtetését, támogatva a magyarlakta települések kórházait. Ergo, a magyar gyerekek ebben a programban a határon kívül is részesülnek a támogatásunkból. Tehát ennek is van szerintem össztársadalmi jelentősége, nemzetegyesítő, nagyon erős identitáserősítő hatása. A támogatói adatok, melyeket a programjainknak köszönhetünk, ezt igazolják is: 389 orvosi eszközt szereztünk be eddig a támogatásokból, melyeket 25 kórházba juttattunk el. Forintosítva ez 221,7 millió forintot jelent, ennyit adományoztunk eddig a magyar egészségügy számára. Úgy fogalmazott nemrégiben az országban egy kórház főigazgató, hogy ez egy európai uniós forrás volumenével is felér. Vagyis az ellátási rendszerben ma már tényező ez a támogatás. Ez erősíti a hitemet, mely szerint önzetlennek lenni, időnket, pénzünket, egyszóval a javainkat áldozni, beteg gyerekeknek segítő kezet nyújtani az adományozás által, és mindeközben a közjót szolgálni, értékrendem szerint a legmagasabb rendű emberi cselekedet, amit valaki tehet. Ez az önzetlenség, összefogás, páratlan tenni akarás az, amit a magyar vadásztársadalom több mint egy évtizede gyakorol a magyar gyerekek számára. A Fejér vármegyei kórház gyermekosztálya 49,6 millió forint összeg értékben kapott tőlünk 38 darab orvosi eszközt ez idáig, ilyen összeg egyetlen más kórházba sem jutott a jótékonysági vadászatok után. Ám ami talán még fontosabb,  hogy noha Fejérben, illetve Fehérváron azért meglehetősen sok multinacionális cég működik, senki nem adott ennél nagyobb összeget az osztálynak.

- Milyen jövőt tervez az Országos Jótékonysági Vadászat számára?

- Mindig egy vagy két évvel előrébb járok fejben, mint ahol épp tartunk. Így tudunk minden esztendőben kicsit tovább szélesedni. Terveim szerint az alprogramjainkat szélesítem tovább, de természetesen a vadászatban is van továbblépési elképzelésem. Készül a jótékonysági vadászat első tíz évét bemutató könyv, nagyívű elképzelésem pedig az, hogy a jótékonysági vadászatot olyan „branddé” formáljuk, mellyel a mindennapokban is találkozhatnak az emberek. Jól haladunk a terveinkkel, elég csak arra gondolni, ahogy ez a program, kezdetben 30-40 fős szervezéssel, de mindenekelőtt egy gondolattal indult és mára eljutott oda, hogy Magyarország leghatékonyabb karitatív programja lett. 210 ezer fölé nőtt ugyanis napjainkra a gyógyított beteg gyerekek száma azokkal az eszközökkel, melyeket mi vásároltunk a kórházaknak. A résztvevőknek ma még általában egy évben csak egy napot jelent ez az életükben – a december 27-ét vagy még egy-egy alkalmat valamelyik alprogramunkon -, de mi ma már egész évben azon dolgozunk, hogy ez a szám még nagyobb legyen.