Lélektani határ alá esett a vízszint a Velencei-tónál

– Izgalmas heteken vagyunk túl – értékelt a FEOL-nak kedden Pálinkás Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség velencei-tavi kirendeltségének vezetője. – A gyakori légnyomásváltozások és a magas hőmérséklet, hőhullám miatt a halak kapókedve is romlott, és bizony akadtak olyan napok, amikor közel jártunk ahhoz, hogy nagy baj alakuljon ki. Körülbelül az elmúlt hét eleje óta lett nyugalmasabb az idő, valamelyest normalizálódott a víz és a levegő hőmérséklete, ezzel párhuzamosan pedig a horgászfogások újra gyakoribbá váltak, emelkedett a halak kapókedve. Az elmúlt hétévén több dévérkeszeget, karikakeszeget és pontyot fogtak a Velencei-tóhoz érkezett horgásztársak, utóbbiak közül az egy-két kilós példányok bizonyultak a legaktívabbnak.

A szövetség azonban kivár a telepítésekkel, hiszen az ilyenkor kockázatos lépés.

– Júliusban egyáltalán nem volt csapadék és egyelőre nem várható változás augusztusban sem, ezért folyamatosan csökkent a Velencei-tó vízállása, bár a szint még elfogadható – folytatta a szakember. – Azonban nagyon nagy szükség lenne arra, hogy megérkezzen az eső és ne folytatódjon az apadás. Ugyanígy lenne lényeges az is, hogy az őszi-téli időszakban visszatöltődjék a tó a megfelelő vízszintre: de ez még odébb van. A tó pontyállománya erős, ezért egyelőre pontytelepítéssel nem számolunk, elsődleges terveink között inkább a tó ragadozó állományának javítása szerepel. Egyébként a Velencei-tó iránti bizalom mértéke emelkedő görbét mutat, mind az éves, mind pedig a rövidebb érvényességű területi jegyet igénylő horgászok megfelelő érdeklődést mutattak felénk. Összességében pozitív tapasztalatokkal tudnak távozni a hozzánk érkezők, ezért a jegyeladások statisztikája azt mutatja, hogy ha nem is tért még vissza a 2021-es év előtti látogatottsági szint, azért a helyzet folyamatosan javul.  

Pálinkás Imre megerősítette, hogy a tavaly elhelyezett okosbója nagyon sokat segít abban, hogy nyomon lehessen követni a vízben végbemenő folyamatokat. Különösen fontos, hogy az oxigénkoncentráció szintjéről a nap 24 órájában óránként érkeznek az adatok.

– Így egy-két nappal előre láthatjuk, mikor válhat veszélyessé a helyzet, bár preventív védekezést a tó mérete miatt nem tudunk végezni, de motorcsónakos oxigénpótlással azért például próbálkozhatunk. Sajnos azok a megoldások, amelyek kisebb vízterületeken, tógazdaságokban beválnak, a Velencei-tó esetében nem alkalmazhatók. Bár 2021-ben helyeztek el levegőztető berendezést Velencénél és a Dinnyési-öbölben is, kétezer hektáron sokkal többnek kellene folyamatos üzemben lennie ahhoz, hogy baj esetén az intézkedésnek érdemi hatása legyen.

A készültség folyamatos, mert visszatérhet a legnagyobb kánikula, és akkor ismét felmelegszik a víz és gyakoribb lehet a légnyomás változása. Megkértük Pálinkás Imrét, a kedvünkért olvassa le az okosbója legfrissebb adatait. A Velencei-tó elég mozaikus jellegű, két celsius fokos eltérés bármikor lehet a vízterület különböző részein. Kedden kora délután az okosbója adatai alapján 23,8 és 24,9 fok között mozgott a tó vizének hőmérséklete, amely optimálisnak mondható az évszakhoz képest, rendben lévőnek látszottak az oxigénadatok is. A vízállás azonban már negatív irányban túl van a 120-as lélektani határon, 118-119 centimétert mutat.

– Esély sincs arra, hogy víz kerüljön a tóba csapadék nélkül, hiszen a két víztározó zsilipje átfolyósra van állítva – jegyezte meg a MOHOSZ kirendeltségvezetője. – Ha továbbra is marad az aszály, a vízállás további csökkenése várható, és nagyjából szeptember végére beáll a minimum érték. Talán az augusztus nem olyan lesz, mint amilyen a július volt, talán legalább annyi csapadékunk lesz, mint júniusban. Reménykedünk és készenlétben vagyunk.