Tizenkét platáncsemete utazott Zuglóból Alcsútra

Az országszerte ismert, szépséges platánsor vészesen öregszik, jövőre lesz 200 esztendeje, hogy József nádor idején fasort ültettek e hatalmasra növekvő fákból. Az allé – így mondják régiesen az út két oldalán szabályosan kialakított szegélyfasort – mára országos hírű lett szépsége okán. Filmeket forgattak itt, egy helyszínként kiválasztva a helybélieknek megszokott, kedves platánosban. A faluból kivezető útszakasz kötötte össze a települést az agrármintagazdaságot működtető főhercegi család tehénistállóját, ami ma elegáns golfpályaként működik. Nem véletlenül persze, az egykori istálló klasszicista stílusban épült, jól tejelő szimentáli tehenek laktak benne, naponta hordták onnan a friss tejet a kastélyba. A rendszerváltás után újították fel, alakítottak ki belőle golfpályát, a hajdani istálló a régi szépségében pompázik, tehenek nélkül.

A platánok pedig az égig nőttek a 200 év alatt. A többféle fajtájú platánok akár 400 évig is elélhetnek, ha nem éri őket betegség, az alcsútiak közül azonban már néhány kipusztult, illetve megodvasodott. Hála Istennek, az összefüggő fasor látványa még mindig elvarázsolja az arra járókat. Az önkormányzat húsz esztendeje a platánsor folytatásaként, a falu felé nagyszabású akcióban ültettett utánpótlást, a lakosok nevükkel ellátva fogadták örökbe az új egyedeket. Több ezek közül is kipusztult, mások szintén magasra nőttek, ott is, ahol korábban nem is voltak platánok. Szakszerű védelemmel próbálja meghosszabbítani az önkormányzat az életüket a famatuzsálemeknek, karöltve a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel, az út üzemeltetőjével és fenntartójával.

A minap csapatnyi fiatal érkezett az őszi forróságban a platánsorhoz, a Budapest-zuglói ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium 8.b osztálya hozta magával a pesti facsemetéket! A huszonkilenc nyolcadikos Fejér vármegyei kétnapos kirándulásra utazott, s összekötötték a kellemest a hasznossal. Az iskola kertjében elhullott platántermésekből kikelt és életben maradt platáncsemetéknek kerestek helyet, s az alcsúti foghíjakat pótolták velük. A Radnóti az ország legelismertebb iskolája kategóriájában, programjuk fő célja a többi között a fenntarthatóságra, felelősségre nevelés, hogy tudjanak és akarjanak tenni a diákok a környezetük védelme érdekében, mondta el Alcsúton Molnár Ágnes osztályfőnök (másikuk Vlasits Géza).

Hogy miért pont Alcsút? A program kitalálója Molnár Balázs biológia-kémia szakos tanár, az iskola volt pedagógusa. Családi kötődése van Vértesacsához, ismeri a környéket, ő gondozta a zuglói iskola kertjét is, innen jött az ötlet, számoltak be róla az önkéntesek. Molnár Balázs hoztak magával a szerszámokat, humuszt az ültetéshez. Nyár elején felvették a kapcsolatot Tóth Erika polgármesterrel, aki megkérte az engedélyt a Közútkezelőtől, azok pedig ellátták a fiatalokat a láthatósági mellényekkel. Az alcsútdobozi önkéntes tűzoltók (ÖTE) vizet hoztak a szerkocsival, s megígérték, hogy az elkövetkező hetekben is locsolni fogják a kis fákat, mert az időjárás miatt ez szükséges. Az osztályfőnöknő reményét fejezte ki, hogy a fiatalok évtizedek múlva is visszajárnak majd az általuk ültetett fákhoz.