Hat hét dráma másfél órás filmbe sűrítve

Egy tizenéves, érettségi és sportkarrier előtt álló lány, Zsófi várandós marad nem tervezett gyermekével. Mivel meglehetősen rossz anyagi körülmények között él édesanyjával és kishúgával egy panellakásban, és az ifjú apa láthatóan nem akar tudomást venni a magzatról, ezért a lány úgy határoz: örökbe adja a babát. Nagyon érett döntés ez egy fiataltól, aki azonban nem számol a gyermekről való lemondás következményeivel. A Hat hét című film (rendező: Szakonyi Noémi Veronika, forgatókönyvíró: Máté Artur Vincze, Daoud Dániel) Zsófi szemszögéből ábrázolja az örökbe adással, örökbe fogadással járó nehézségeket. A cím arra a lelkileg mindkét fél számára megterhelő időszakra, hat hétre utal, amely alatt a vér szerinti anya visszakérheti gyermekét. A film eddig is számos elismerést kapott: például a 2022-es miskolci CineFest Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, 2023-ban elnyerte a legjobb film és a legjobb női főszereplő kategóriájában a Magyar Filmkritikusok díját, valamint külföldi díjakra is érdemesnek tartották.

A néző leginkább csak ül és letaglózva követi az eseményeket. Azt, hogy mennyire éretten, felelősen tud gondolkodni ez a tizenéves lány szemben a saját, tinédzserként viselkedő anyjával. Azt, hogy milyen kitartóan tud küzdeni azért a sportkarrierért, amit elképzelt, és ami az egyetlen kiugrási lehetőségnek látszik számára. Majd azt, hogyan jön rá arra: mégiscsak az anyaságot választaná, mert nem tudja feldolgozni az elválást a babától. S végül azt, mennyire reménytelennek tűnik az erre irányuló igyekezet.

A bő másfél órás vetítés után a film vágói, Hargittai László (a Magyar Film- és Videóvágók Egyesületének elnöke) és Vághy Anna voltak a filmklub vendégei. A nézők még jóformán fel sem ocsúdtak a történetből, amikor a szervező Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ munkatársa, Gruber Nóra belekezdett a beszélgetésbe, amely a Meg-Ki vetítéseit kíséri.

A két vágó először főleg technikai jellegű információkat osztott meg. Például elmondták: az adott film történetét mindenki a saját eszközeivel meséli el. Másként mesél az operatőr, a rendező, a színészek – mindez a vágóasztalon találkozik, nekik, vágóknak pedig az a dolguk, hogy ebből egy egységet hozzanak létre, érzelmeket keltve. Vághy Anna hozzátette: bizalmi légkört teremtenek a rendező számára, aki megfogalmazhatja kétségeit, vágyait a nyersanyag, a történet kapcsán. Azt mindig filmje válogatja, hogy mikor vonódnak be vágóként. A Hat hét esetében már elég korán elkezdték követni a film, a szereplők sorsát. Mivel jellemzően egy vágó van, ezért ennél az alkotásnál alapvetően különleges, hogy ketten vágták a filmet. Míg Hargittai László inkább a szakmaibb vonalat képviselte (de őt is megérintette a történet), addig Vághy Anna főleg érzelmi oldalról segítette a munkát. Mivel elég mélyre menő filmről van szó, ezért nem nagyon lehetett rá előre felkészülni. László szakmai titkokat is megosztott. Például: úgynevezett idődramaturgiával dolgoztak, vagyis ahogy közeledtünk a filmbeli határidőhöz, a hat hét leteltéhez, annál gyorsabban váltakoztak a jelenetek, felgyorsult a film. Ezzel is fokozták az izgalmakat. Kiderült az is, hogy tudni kell nem vágni, vagyis egyben hagyni bizonyos jeleneteket, mert azok úgy hatnak igazán. Fontos, hogy mindig az érzelmeket és a hitelességet kell keresni, nagyon ügyelve az apró részletekre.

A filmet még vetíti a mozi, tanulságos lehet megnézni.