Videoton-per: gólok, fizetések

Az ügy előzménye, hogy a klub egy idő után már olyan ellentmondásos körülmények között dolgozott, amelyek miatt a liga vizsgálatot rendelt el. Ennek anyagát eljuttatta a városvezetéshez, amit a közgyűlés megtárgyalt, majd több feljelentést követően a veszprémi rendőrök nyomoztak.

Az ügyészség vádirata után az akták 2006 októberében kerültek át a bíróságra. A legtöbb vádlott ügyvezetőként tevékenykedett a klub működésének különböző időszakaiban, a többiek között pedig játékosügynökök vannak.

Az ügyészség adócsalás, valamint a számviteli rend megsértése és okirathamisítás miatt vádol, állítva, hogy a különböző szerződésekből származó jövedelmekből nem történt meg az adójárulékok kifizetése. A Videoton FC Kft. a focisták alkalmazásánál a szerződéskötésekkel jogszabályokat sértett azért, hogy a kötelező járulékok kifizetését megkerülje. Alacsony összegű munkaszerződéseket kötöttek, ám cégeken és ügynökökön keresztül fiktív szerződésekkel fizették ki őket.

A 2008 januárjában kezdődött tárgyalássorozat minden részletét nincs módunkban felidézni, de ezek megtalálhatóak lapunk internetes honlapján (www.fmh.hu/vidiper). Szerdán először egy könyvelő tanúskodott, aki a bérekkel foglalkozott a kft.-nél az érintett időszakban. Meghallgatása csupán néhány percig tartott, amiből kiderült, hogy az ügyvezetők egyikétől sem kapott utasítást a könyvelés mikéntjére vonatkozóan. (Egy vádlott betegsége miatt hiányzott, ezért a bíróság előtt minden kérdést nem lehetett feltenni.)

A per adószakértő meghallgatásával folytatódott, s ismét előkerült D. M. egykori ügyvezető autójának ügye, amellyel a bíróság sok hónappal ezelőtt már foglalkozott. A szakértő elmondta, hogy a természetbeni juttatás után a kifizetőnek, tehát a Videoton FC Kft.-nek kellett volna adót vallania. Az autóügy egyébként egy másik vádlottat, V. T. korábbi ügyvezetőt is érinti, aki azonban a juttatás időszakában még nem, csak a bevalláskor volt ügyvezető. A szakértő szerint, amikor az autó kikerült a kft. vagyonából, az eladást a könyvelésben rögzíteni kellett volna. Felmerült, hogy a vádlottnak, mint ügyvezetőnek kellett-e tudnia a történtekről.

Erre a szakértő nem adott választ, véleménye szerint a felelősség ilyenkor indirekt . Ezek után az ügyész is a Suzukiról kérdezett, mire a szakértő megismételte, a történteknek meg kellett volna jelenniük a könyvelésben. Ezt követően az adóbevallási kötelezettség részleteiről volt szó, majd a bíróság azt vizsgálta, hogy megfelelő módon történt-e a bevallás, illetve a bérek kifizetése. A vád szerint mindez szabálytalanul folyt. A tárgyalási nap befejező részében Sárközi Ilona bírónő három külföldi játékos - egy szerb és két román futballista - írásbeli vallomását olvasta fel.

Ekkor elhangzott, esetenként 80 ezer forintos munkaszerződések köttettek, ám a valódi bért (például havi 3500 amerikai dollárt, plusz további, évi 10 ezer dollárt) az ügynök bt.-jén keresztül fizettek ki.

A persorozat gyaníthatóan csak a nyári ítélkezési szünetet követően folytatódik.