Csaták a tárgyalóteremben

„A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a július 4-én kihirdetett (Gfv.VII.30.078/2013/14. számú) közbenső ítéletében a Fővárosi Törvényszék jogerős közbenső ítéletét hatályában fenntartotta azzal, hogy a semmisség jogkövetkezményének alkalmazásáról más véleménye volt. Álláspontja szerint a konkrét perben a szerződés érvénytelenségének oka az, hogy a szerződés tételesen, százalékos mértékben megjelölve nem tartalmazza az árfolyamrés vagy a vételi és eladási árfolyam egymástól való eltérésének mértékét.

Ez az érvénytelenségi ok azonban – a Kúria álláspontja szerint – kiküszöbölhető, vagyis a szerződés hibája orvosolható. Ez nem sérti az adósok érdekét, hiszen egyikük sem azt vitatja, hogy hitelt vett fel és azt a kamatával együtt vissza kell fizetni.

Az adósok azért fordulnak bírósághoz, mert a bankok velük szemben tisztességtelenül jártak el és az ebből eredő sérelmeiket, hátrányaikat akarják orvosolni.

A július 4-én kihirdetett ítélet indokolása tanulságos és biztató lehet azok számára, akik már csak az igazságszolgáltatástól várhatják sérelmeik orvoslását.

A Legfőbb Ügyész közgazdaságtani értelmezése szerint a deviza forintra átszámítása és az ebből szükségszerűen fakadó árfolyamrés nem a kölcsönszerződés költsége. Ezt a véleményt nem fogadta el a Kúria, kifejtve, hogy a perbeli kölcsönszerződésnek elválaszthatatlan része a konverzió, anélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető. A per a Kúria jogerős közbenső ítélete után a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódik, mert az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánításának a peres felek között elszámolási jogkövetkezménye is lehet, nyilvánvalóan az adós javára. Ebben az elszámolásban a banknak arról is számot kell adnia, hogy a kölcsön folyósításakor miért fizetett kevesebbet az adósnak, mint ami a kölcsönszerződés szerint járt volna.

Fontos kiemelni a Kúria ítéletének indokolásából azt a megállapítást is, amely szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 213.§-a egyértelműen fogyasztóvédelmi célú, a fogyasztó megfelelő informáltságát célzó rendelkezés. A költség e jogszabályhely szerinti fogalmát objektív módon nem a pénzügyi intézmény oldaláról, hanem a fogyasztó szempontjából kell értelmezni.

A Kúria tehát a Fővárosi Törvényszék jogerős közbenső ítéletét a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt kizárólag a jogkövetkezmény tekintetében találta jogszabálysértőnek.

A bíróság kötve van a hozzá intézett kérelemhez, azon nem terjeszkedhet túl. Ez a per csak a THM-ről és az adóst terhelő kötelezettség megjelöléséről szól. A devizahitelesek bíróságokhoz címzett további kérelmeiről sorozatban születnek az adósok számára kedvező ítéletek.

A Kúria most kihirdetett ítéletének indokolásából is meríthetnek a hitelkárosultak”, alakította ki véleményét a történtekről Dobai Lajos.