Omlik a neves csóri csukacsárda - De mi lesz a szomszéd házzal?

Olvádiné Varga Erzsébetnek beköltözés után fel kellett újíttatnia a háza tetejét. Az első kellemetlen meglepetés akkor érte az asszonyt és párját, mikor a mesterek közölték, mivel a házuk közös határon áll a szomszédos, nyolc éve bezárt csárdával, de onnan nem lehet megközelíteni a nyeregtető másik felét, az egy oldalról végzett tetőmunkáért így mintegy 100 ezer forinttal többet fognak kiszámlázni. De a szomszéd beázó fala miatt penészesedő sajátjuk és a csárda lelakatolt udvarán mára több méteresre megnőtt invazív fák és gyomnövények áthulló és folyamatosan terjeszkedő magvai is bosszúságot okoznak. Olvadiék azt mondják, még át is vállalták volna a gyommentesítést a csárda tulajdonosai helyett, de az épületben egykor patinás csukacsárda tulajának özvegye azt ígérte, küldi erre inkább a saját embereit, de már egy éve nem mutatkozott a csárda körül senki.

Csete Krisztián polgármester szerint a csárda ma szinte amolyan senki földje, Olvadiék hiába tettek bejelentést a jegyzőnél, hatáskör hiányában ő sem tudott eljárni.

A házaspár az illetékes kormányhivatalhoz is fordult segítségért, onnan megkeresésünkre azt a választ kaptuk, a kérdéses ingatlant jelenleg senki sem birtokolja, s míg az új birtokos(ok) személye nem tisztázódik, senki sem kötelezhető az épület és az udvar rendben tartására.

Ezzel viszont az a baj, hogy a házat valaki valóban árulja, de nem adott túl sok esélyt az esetleges vevőknek, az utcafronton elhelyezett "Eladó" táblán megjelölt telefonszám egyszerűen nem létezik. A kormányhivatal és a jegyzői tájékoztatás szerint a hagyatéki eljárás folyamatban van, amelynek eredménye alapján az ingatlan tulajdonosa vélhetően megállapítható lesz. Olvadiék azt mondják, mivel ez bizonytalan, birtokvédelmi eljárást kezdeményeznek.

Nemcsak eladó, bérelhető is a csárda, de egyelőre üresen álldogál a jókora, a toldaléképületben egykor büfével is üzemelő vendéglő. A krónikák szerint a falu központjában, a főút mentén lévő egykori uradalmi dézsmakocsmát építették át, így nyerte el a későbbi Csóri Csuka Csárda formáját az 1960-as években. Jellegzetes étele volt a csóri betyártarisznya dinsztelt káposztával.

A mai Csuka név a Hunyadi Mátyáshoz kötődő népmondából ered. A Fehérvárról ide siető uralkodó 1475. december 10-én a falu határában találkozott menyasszonyával, későbbi 2. feleségével, Beatrix-szal. A fogadós állítólag az értékes máj nélkül tálalta fel a falu alatti Sárréten kifogott csukát az álruhában érkező királynak. Meg is kapta a büntetését, amit így őriz a hagyomány: "A csóri csukának nincsen mája - palotai pálca: nincsen száma".