Nincs kibúvó, januártól kötelező a mikrochip a kutyákba

Amint azt Paál Csaba állatorvos lapunknak elmondta: a lakosság részéről elégedetlenség tapasztalható. Sokan ellenszenvet táplálnak az állatorvosok iránt, s úgy vélekednek, hogy az orvosok nyereségvágyból akarják beültettetni a chipet, holott rendelet írja elő. Jelenleg hazánkban rengeteg kóbor állat van, de senki nem tudja pontosan mennyi is, s hogy milyen sokat fizetnek ki az önkormányzatok az   ellátásukért.  Ezen felül van   egy humán egészségügyi vonatkozás is, hiszen ha valakit megmar egy elkóborolt eb és nincs benne chip, akkor nem lehet tudni,  volt-e valaha beoltva vagy sem. Ezt a problémát kiválóan orvosolni tudja a mikrochip, hiszen a beültetésen átesett állatnál egyből kiderül, volt-e kezelve, vagy sem.

Az eljárás által a veszettség-ellenes oltások is jobban nyilvántarthatóak lesznek, hiszen csak az a kutya kaphat oltást, amelyikben van transzponder. Éppen ezért fontos, hogy az érintettek belássák, a chip nem egy újabb adó, hanem egy szükséges eszköz. Abban az esetben, ha az orvoshoz behoznak egy kutyát, s nincs benne chip, a doktornak kötelessége jelentést tenni, nem is végezheti el az általános vizsgálatot sem. A lakosoknak fontos belátniuk, hogy a chip beültetése az állat számára olyan fizikai beavatkozással jár, ami beteg jószág esetén nem tehető meg. A beültetésre behozott kutyákat tehát a chipezésen felül az orvosnak kötelessége megvizsgálni, ami plusz költséget jelent a 3500 Ft-os chipbeültetésen és a 200 Ft-os regisztráción felül -  tudtuk meg Paál Csabától, aki a Székesfehérvári Állatkórház kórházvezető főállatorvosa.

Az állatorvos, Paál Csaba mutatja be a készülék működését a kiskutyán. Az állat már hónapokkal korábban megkapta az azonosítót (Fotó: Pati-Nagy Bence)

A doktor elmondta, hogy az az orvos, aki a fentieknél olcsóbban dolgozik, az saját megítélése alapján cselekszik, mert az árat a kamara egységes álláspontja alapján alakították ki.  Az orvos szerint hozzájuk is egyre több kutyát visznek be chipezésre, s bár az állatkórház elsődleges profilja a gyógyítás, de természetesen a beültetéseket is elvégzik.

Molnár Tamásné, az Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítványának állatvédelmi referense szerint a chip a világ legjobb találmánya, de csak akkor, ha regisztráltatással van egybekötve. A rizsszem nagyságú készüléket az állat nyakának bal oldalára, a bőr alá ültetik be, s az eljárás teljesen fájdalommentes. A chiphez leolvasókészülék tartozik, így az állatok könnyen azonosíthatók lesznek. A regisztrációkor a rendszerbe kerül a kutya összes adata,  a gazdájának neve is az elérhetőségeivel. Ha az állat elveszne, s például menhelyre kerülne, az ottani dolgozók egyszerűen leolvassák a 15 számjegyből álló azonosítót, majd beviszik az információt a számítógépes rendszerbe. Így rögtön láthatóvá válnak a szükséges adatok, s az állat könnyedén visszatalálhat gazdájához. A mostani módszer szerint a jószágokat lefényképezik, fotójukat felteszik a honlapra, így próbálják meg az otthontalan állatokat  visszajuttatni a gazdájukhoz, ami sokkal lassabb megoldás.

Ezzel ellentétben a transzponderes eljárás egyaránt ideális  a gazdának, a menhelyeknek, s magának az ebnek is. A félreértések tisztázása végett Molnár Tamásné elmondta, hogy a készülékben nincsen GPS jeladó, így nem követhető nyomon, hogy az állat melyik pillanatban hol tartózkodik, s az adatokhoz nem is férhet hozzá akárki. Ha  valami változás áll be az adatokban, a gazdának erről értesítenie kell az állatorvost, aki megteszi a szükséges módosításokat. A rendszer nem csak azért jó, mert a kutyák könnyebben megtalálhatók lesznek, de így országos nyilvántartást is lehet vezetni róluk.

A gyepmestertől, Molnár Tamástól megtudtuk, hogy a menhelyre havonta körülbelül 100 kutya érkezik, melyeknek 30 százaléka  14 napon belül visszakerül gazdájához. Két héttel az után, hogy hozzájuk kerül az állat, s nem volt neki beültetve chip, megkapja azt a szükséges oltásokkal, orvosi ellátással együtt, s megközelítőleg 90 százalékuk ivartalanítva lesz, ami azért is előnyös, mert a chippel ellátott ivartalanított ebek gazdái mentesülnek az ebadó alól.

A témával kapcsolatban megkérdeztünk  egy állatvédőt is, Kristiánopulos Tündét, aki a Herosz Fejér Megyei Szervezetének dolgozója. Szerinte a chipes megoldás nagyon jó, hiszen sok állat kerül be hozzájuk, s ez nagyban megkönnyíti munkájukat. Tünde véleménye szerint a chipre az öreg kutyáknak is ugyanolyan szükségük van, hiszen azok is elveszhetnek. A transzpondert nem jó egy újabb adónemként kezelni, mert nem olyan nagy összeg, ráadásul csak egyszer kell megfizetni, s onnantól kezdve egy életen keresztül azonosítja az ember legjobb barátját.

A szervezethez havonta körülbelül 25-30 kutya érkezik, s egyikben sem szokott mikrochip lenni, így ugyanazzal a módszerrel dolgoznak, mint az Alpha-Vetnél. Fényképeket készítenek az állatokról, felrakják azokat a weblapra, s várják, hátha jelentkezik valamikor a kutya gazdája. Van olyan, hogy hamar megtalálja egymást eb és tulajdonosa, de előfordul, hogy hónapokig, sőt, akár évekig is menhelyen marad az állat. Ezt az eljárást és helyzetet egy jól működő rendszer nagyban fel tudná javítani, s nem kéne az állatoknak menhelyeken  hónapokat eltölteniük.