A HRW bírálja az EU és az ENSZ erőtlen diplomáciáját

A New York-i székhelyű HRW vezérigazgatója, Kenneth Roth hétfőn Brüsszelben ismertette a sajtóval a szervezet 600 oldalas éves jelentésének főbb megállapításait. Roth már a (tavalyi évre vonatkozó) jelentés bevezetőjében figyelmeztetett, hogy a jogvédők azoknak az országoknak a kudarcára akarják ráirányítani a figyelmet, amelyeket az emberi jogok "bajnokainak" tekintenek.
Roth megítélése szerint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tagországainak az az alapvető hibája, hogy "a párbeszédet és az együttműködést" elébe helyezik a vétkes országokkal szembeni nyilvános nyomásgyakorlásnak.
A HRW-vezető felrótta az ENSZ-főtitkárnak, hogy túlbecsüli meggyőzési képességét, amelyet Omar Haszan Ahmed el-Besir szudáni elnökkel, Than Sve tábornokkal, a mianmari katonai kormányzat vezetőjével és Mahinda Radzsapaksze Srí Lanka-i elnökkel fenntartott személyes kapcsolatokon keresztül próbál érvényesíteni.
Roth úgy vélte: a jelek szerint az Európai Unió "különösen magáévá tette ezt az elképzelést", az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton többször kifejtette, hogy jobban szereti a "csendes diplomáciát", bármilyen körülmények között is.
A HRW vezérigazgatója felrótta az EU-nak, hogy "szolgalelkűen közelíti meg" az emberi jogok üzbegisztáni és türkmenisztáni helyzetét.
A HRW éves jelentésében - amely 2010 novemberéig elemezte a helyzetet - Európa legnépesebb nemzeti kisebbsége, a romák kapcsán megjegyezte, hogy továbbra is hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés és mélyszegénység jutott nekik osztályrészül; a dokumentum külön megemlítette a romániai és bulgáriai romák Franciaországból történt kitoloncolását.
 A HRW bírálataiból kijutott többek között az Egyesült Államoknak is, amely az emberi jogi szervezet szerint nem lépett fel energikusan Kínával, Indiával és Indonéziával szemben, amikor erre - a HRW szerint - szükség lett volna. Roth kifogásolta azt is, hogy az amerikai börtönökben 2574 olyan elítélt tölti életfogytiglani büntetését, akik a bűncselekmény elkövetésekor még fiatalkorúak voltak.
A jelentés megemlíti, hogy Kínában romlott a polgári szabadságjogok érvényesülése, Észak-Koreában pedig 200 ezer embert tartanak fogva borzalmas körülmények között büntetőtáborokban. Afrikai országokban - például Elefántcsontparton és Csádban - büntetlenek maradtak tömegesen megerőszakolt nők megbecstelenítői, a dél-amerikai Kolumbiában újabb félkatonai alakulatok félemlítik meg a lakosságot. Oroszországról megjegyezte a jelentés, hogy bár nagyobb nyitottságot mutat a nemzetközi emberi jogi együttműködés iránt, az országban az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos általános légkör továbbra is "mélységesen negatív".