Romániai magyar sajtó: a Mátyás-szobor elé helyezett tábla megkérdőjelezi a román jogállamiságot

 "Az újabb - és ki tudja, hányadik - táblaügyet egyébként el lehet intézni kézlegyintéssel. Lehetne azt is mondani, hogy csak érzelmi ügyről van szó. Miért kell patáliát csapni, ha az elmúlt tizenkilenc évben is ott volt a vitatott idézet, ráadásul most nem a szobor talapzatán, hanem csak az alkotás előtti gyepen olvasható?" - teszi fel a kérdést a  cikk írója. Hangsúlyozza ugyanakkor: a bagatellizáló érvek azért nem állják meg a helyüket, mert olyan ügyről van szó, amelynek egyrészt az egész Kárpát-medencei magyar politikai érdekvédelmet el kell gondolkodtatnia, másrészt újfent alaposan megkérdőjelezi a román jogállamiságot.
 A cikk írója felidézi: a román és a magyar állam megállapodott abban, hogy közös erőfeszítéssel, fele-fele arányban restaurálja a szoborcsoportot. A megegyezés és a restaurálás engedélyezett munkálatai szerint egyetlen tájékoztató táblának kellene helyet kapnia a szobor előtti gyepen. Ez a tábla négy nyelven tájékoztatja a látogatót arról, hogy egy 1902-ben felavatott alkotást tekinthet meg, amelynek megálmodója és kivitelezője Fadrusz János. Ez a tábla a helyére került, és a kolozsvári magyarok joggal remélték, hogy nem fog visszakerülni a szobor környékére a hírhedt Gheorghe Funar által 1992-ben (újra) kihelyezett Iorga-idézet, amit már akkor is törvénytelenül tett ki a városháza.
A napnál is világosabb, hogy most sem volt engedélye a Sorin Apostu demokrata párti polgármester által vezetett városházának - állapítja meg az írás szerzője, aki szerint erről tanúskodik, hogy a polgármesteri hivatal jóval a restaurálási munkálatok befejezése után, titokban szereltette fel a táblát.
"A kolozsvári magyarok kimondatlanul is tudják: ez a lépés megleckéztetésükre van, a helyi román hatalom így akarja tudomásukra adni, ki az úr Kolozsváron, nehogy 'elbizakodjanak', és többnyelvű táblákat vagy egyéb jogokat kérjenek" - véli a cikk írója.
Szerinte ez a táblaügy is rávilágít arra a fájdalmas valóságra, hogy az elmúlt húsz év előrelépései ellenére, még mindig kevés haladás történt a román és magyar nemzet valódi megbékélésében. Nemzetiségi jogok léteznek ugyan, de azoknak csekély a társadalmi elfogadottsága, így ezeknek a jogoknak a gyakorlati alkalmazása is korlátozott - olvasható a Szabadság cikkében.  
Az erdélyi Krónika pénteki írásában úgy fogalmaz: mint amikor a kutya a vizeletével jelöli meg a saját területét, úgy jelöli meg Romániában az aktuális hatalom a szakrális tereket. "Mielőtt még elhittük volna, hogy például Kolozsváron valóban van esély arra, hogy a magyar–román viszony elinduljon a normalitás felé, a kolozsvári önkormányzat 'odahugyozott' egy gyalázkodó emléktáblát a felerészben magyar állami költségvetésből felújított Mátyás-szobor tövébe. 
A szerző emlékeztet arra, hogy a harmincas években "a magyarok iránti túlzott szimpátiával nehezen vádolható" román történész, Nicolae Iorga Mátyásról írott „méltatása” azt akarja sugallni, hogy az igazságos uralkodó román volt. Persze köztudott, hogy havasalföldi származású őseiben a kun mellett vélhetően román vér is csörgedezett, de hogy ettől egy magyar katolikus szülőktől származó magyar katolikus uralkodó hogyan vált románná, azt bizonyára csak "a fejlett román történelemtudomány" eszközeivel lehetett kikövetkeztetni - fejti ki ironikusan a lap szerzője.