Készül a vastuskó

S hogy miből készül a vastuskó? A kérdés jogos, mert valójában fából van. Pontosabban: vaslemezzel borított,  elágazó fatörzsről van szó...

- A vastuskó elkészítésére pályázatot nyújtott be Nyitrai Mihály népi iparművész, aki Dunaújvárosban él. Ő készítette a hatalmas akácfára a faragásokat. A népi motívumok mindegyike - afféle emblémaként - más kézműveskört jelez. Belevéste a nevüket is: Fejér Megyei Népművészeti Egyesület, Fehérvári Kézművesek Egyesülete, Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület, Rácalmási Ágasfa Hagyományélesztő Kör. Fontosnak tartottuk, hogy a megye másik végén élő kovácsmester, Diós Tibor borítsa be vaslemezzel a fa többi részét, jelezve: ez a darab valamennyi megyei kézművesé: afféle céhes tuskó - tette hozzá Gabriella.

Diós Tibor azt mesélte, nem is volt olyan egyszerű a burkolás: végül vékonyabb lemez mellett döntött, hogy könnyen át lehessen ütni a szöggel. A tuskót a lábánál egy vasabroncs fogja majd: be is betonozzák a talajba. A fa csonka ágainak végét is vaslemez védi az időjárás viszontagságaitól. Diós Tibor a fehérvári múzeumban tanulmányozta a mintául szolgáló darabot. Történetét az 1938-as Székesfehérvári Szemlében Dormuth Árpád és Marosi Arnold tárta fel. E szerint a tuskót 1830-ban állították fel a Városház téren, később a Szőgyény Marich-házban lévő Lakos Ferenc-féle üzlet előtt állt, majd egy vendéglő ajtajába került... Legendák is fűződnek hozzá. Lakos Ferenc állította, hogy a 1842-es évszámú rézérmet maga Petőfi verte bele a tuskóba...

S hogy mi igaz ebből? Talán május 20-án, a Mesterségek Háza udvarán kiderül: a mai kézművesek vastuskóját ugyanis a téma egyik szakértője, Lukács László néprajzkutató avatja fel. A jeles tudósnak az erejére is szüksége lesz, mert az első szögbeverés feladata is rá vár...

S hogy miből készül a vastuskó? A kérdés jogos, mert valójában fából van. Pontosabban: vaslemezzel borított,  elágazó fatörzsről van szó...

- A vastuskó elkészítésére pályázatot nyújtott be Nyitrai Mihály népi iparművész, aki Dunaújvárosban él. Ő készítette a hatalmas akácfára a faragásokat. A népi motívumok mindegyike - afféle emblémaként - más kézműveskört jelez. Belevéste a nevüket is: Fejér Megyei Népművészeti Egyesület, Fehérvári Kézművesek Egyesülete, Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület, Rácalmási Ágasfa Hagyományélesztő Kör. Fontosnak tartottuk, hogy a megye másik végén élő kovácsmester, Diós Tibor borítsa be vaslemezzel a fa többi részét, jelezve: ez a darab valamennyi megyei kézművesé: afféle céhes tuskó - tette hozzá Gabriella.

Diós Tibor azt mesélte, nem is volt olyan egyszerű a burkolás: végül vékonyabb lemez mellett döntött, hogy könnyen át lehessen ütni a szöggel. A tuskót a lábánál egy vasabroncs fogja majd: be is betonozzák a talajba. A fa csonka ágainak végét is vaslemez védi az időjárás viszontagságaitól. Diós Tibor a fehérvári múzeumban tanulmányozta a mintául szolgáló darabot. Történetét az 1938-as Székesfehérvári Szemlében Dormuth Árpád és Marosi Arnold tárta fel. E szerint a tuskót 1830-ban állították fel a Városház téren, később a Szőgyény Marich-házban lévő Lakos Ferenc-féle üzlet előtt állt, majd egy vendéglő ajtajába került... Legendák is fűződnek hozzá. Lakos Ferenc állította, hogy a 1842-es évszámú rézérmet maga Petőfi verte bele a tuskóba...

S hogy mi igaz ebből? Talán május 20-án, a Mesterségek Háza udvarán kiderül: a mai kézművesek vastuskóját ugyanis a téma egyik szakértője, Lukács László néprajzkutató avatja fel. A jeles tudósnak az erejére is szüksége lesz, mert az első szögbeverés feladata is rá vár...

- A vastuskó elkészítésére pályázatot nyújtott be Nyitrai Mihály népi iparművész, aki Dunaújvárosban él. Ő készítette a hatalmas akácfára a faragásokat. A népi motívumok mindegyike - afféle emblémaként - más kézműveskört jelez. Belevéste a nevüket is: Fejér Megyei Népművészeti Egyesület, Fehérvári Kézművesek Egyesülete, Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület, Rácalmási Ágasfa Hagyományélesztő Kör. Fontosnak tartottuk, hogy a megye másik végén élő kovácsmester, Diós Tibor borítsa be vaslemezzel a fa többi részét, jelezve: ez a darab valamennyi megyei kézművesé: afféle céhes tuskó - tette hozzá Gabriella.

Diós Tibor azt mesélte, nem is volt olyan egyszerű a burkolás: végül vékonyabb lemez mellett döntött, hogy könnyen át lehessen ütni a szöggel. A tuskót a lábánál egy vasabroncs fogja majd: be is betonozzák a talajba. A fa csonka ágainak végét is vaslemez védi az időjárás viszontagságaitól. Diós Tibor a fehérvári múzeumban tanulmányozta a mintául szolgáló darabot. Történetét az 1938-as Székesfehérvári Szemlében Dormuth Árpád és Marosi Arnold tárta fel. E szerint a tuskót 1830-ban állították fel a Városház téren, később a Szőgyény Marich-házban lévő Lakos Ferenc-féle üzlet előtt állt, majd egy vendéglő ajtajába került... Legendák is fűződnek hozzá. Lakos Ferenc állította, hogy a 1842-es évszámú rézérmet maga Petőfi verte bele a tuskóba...

S hogy mi igaz ebből? Talán május 20-án, a Mesterségek Háza udvarán kiderül: a mai kézművesek vastuskóját ugyanis a téma egyik szakértője, Lukács László néprajzkutató avatja fel. A jeles tudósnak az erejére is szüksége lesz, mert az első szögbeverés feladata is rá vár...

- A vastuskó elkészítésére pályázatot nyújtott be Nyitrai Mihály népi iparművész, aki Dunaújvárosban él. Ő készítette a hatalmas akácfára a faragásokat. A népi motívumok mindegyike - afféle emblémaként - más kézműveskört jelez. Belevéste a nevüket is: Fejér Megyei Népművészeti Egyesület, Fehérvári Kézművesek Egyesülete, Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület, Rácalmási Ágasfa Hagyományélesztő Kör. Fontosnak tartottuk, hogy a megye másik végén élő kovácsmester, Diós Tibor borítsa be vaslemezzel a fa többi részét, jelezve: ez a darab valamennyi megyei kézművesé: afféle céhes tuskó - tette hozzá Gabriella.

Diós Tibor azt mesélte, nem is volt olyan egyszerű a burkolás: végül vékonyabb lemez mellett döntött, hogy könnyen át lehessen ütni a szöggel. A tuskót a lábánál egy vasabroncs fogja majd: be is betonozzák a talajba. A fa csonka ágainak végét is vaslemez védi az időjárás viszontagságaitól. Diós Tibor a fehérvári múzeumban tanulmányozta a mintául szolgáló darabot. Történetét az 1938-as Székesfehérvári Szemlében Dormuth Árpád és Marosi Arnold tárta fel. E szerint a tuskót 1830-ban állították fel a Városház téren, később a Szőgyény Marich-házban lévő Lakos Ferenc-féle üzlet előtt állt, majd egy vendéglő ajtajába került... Legendák is fűződnek hozzá. Lakos Ferenc állította, hogy a 1842-es évszámú rézérmet maga Petőfi verte bele a tuskóba...

S hogy mi igaz ebből? Talán május 20-án, a Mesterségek Háza udvarán kiderül: a mai kézművesek vastuskóját ugyanis a téma egyik szakértője, Lukács László néprajzkutató avatja fel. A jeles tudósnak az erejére is szüksége lesz, mert az első szögbeverés feladata is rá vár...

Diós Tibor azt mesélte, nem is volt olyan egyszerű a burkolás: végül vékonyabb lemez mellett döntött, hogy könnyen át lehessen ütni a szöggel. A tuskót a lábánál egy vasabroncs fogja majd: be is betonozzák a talajba. A fa csonka ágainak végét is vaslemez védi az időjárás viszontagságaitól. Diós Tibor a fehérvári múzeumban tanulmányozta a mintául szolgáló darabot. Történetét az 1938-as Székesfehérvári Szemlében Dormuth Árpád és Marosi Arnold tárta fel. E szerint a tuskót 1830-ban állították fel a Városház téren, később a Szőgyény Marich-házban lévő Lakos Ferenc-féle üzlet előtt állt, majd egy vendéglő ajtajába került... Legendák is fűződnek hozzá. Lakos Ferenc állította, hogy a 1842-es évszámú rézérmet maga Petőfi verte bele a tuskóba...

S hogy mi igaz ebből? Talán május 20-án, a Mesterségek Háza udvarán kiderül: a mai kézművesek vastuskóját ugyanis a téma egyik szakértője, Lukács László néprajzkutató avatja fel. A jeles tudósnak az erejére is szüksége lesz, mert az első szögbeverés feladata is rá vár...

Diós Tibor azt mesélte, nem is volt olyan egyszerű a burkolás: végül vékonyabb lemez mellett döntött, hogy könnyen át lehessen ütni a szöggel. A tuskót a lábánál egy vasabroncs fogja majd: be is betonozzák a talajba. A fa csonka ágainak végét is vaslemez védi az időjárás viszontagságaitól. Diós Tibor a fehérvári múzeumban tanulmányozta a mintául szolgáló darabot. Történetét az 1938-as Székesfehérvári Szemlében Dormuth Árpád és Marosi Arnold tárta fel. E szerint a tuskót 1830-ban állították fel a Városház téren, később a Szőgyény Marich-házban lévő Lakos Ferenc-féle üzlet előtt állt, majd egy vendéglő ajtajába került... Legendák is fűződnek hozzá. Lakos Ferenc állította, hogy a 1842-es évszámú rézérmet maga Petőfi verte bele a tuskóba...

S hogy mi igaz ebből? Talán május 20-án, a Mesterségek Háza udvarán kiderül: a mai kézművesek vastuskóját ugyanis a téma egyik szakértője, Lukács László néprajzkutató avatja fel. A jeles tudósnak az erejére is szüksége lesz, mert az első szögbeverés feladata is rá vár...

S hogy mi igaz ebből? Talán május 20-án, a Mesterségek Háza udvarán kiderül: a mai kézművesek vastuskóját ugyanis a téma egyik szakértője, Lukács László néprajzkutató avatja fel. A jeles tudósnak az erejére is szüksége lesz, mert az első szögbeverés feladata is rá vár...

S hogy mi igaz ebből? Talán május 20-án, a Mesterségek Háza udvarán kiderül: a mai kézművesek vastuskóját ugyanis a téma egyik szakértője, Lukács László néprajzkutató avatja fel. A jeles tudósnak az erejére is szüksége lesz, mert az első szögbeverés feladata is rá vár...