2020.04.05. 07:10
Az ötvenes, hatvanas évek kultikus amerikai kocsijai
Az automobilok históriája ugyan Európában kezdődött, de számos technikai újítással járultak hozzá az amerikai gyártók az iparág fejlődéséhez. A második világháború után Amerika autóipara újabb virágzásnak indult, látványos külsejű autók milliói özönlöttek az utakra. Íme néhány kultikus típus.
A huszonéves amerikaiak vágya volt a Ford Mustang
Fotó: shutterstock
CADILLAC COUPE DE VILLE 1954
Gyártási időszak: 1954
Motor: orr, 5425 cm³-es, V8-as DOHC
Végsebesség: 169 km/h
Teljesítmény: 215 LE
Az ötvenes évek elejére Amerika vált a világ vezető ipari hatalmává, határain belül öldöklő küzdelmet vívtak az elsőségért és a profitért gigászi autógyárai. A General Motors luxusdivíziója a Cadillac, 1954-ben teljesen megújította impozáns 62-es szériáját, közte a full size méretű Coupe de Ville-t is. A Cadillac full size méretű 62-es szériájának harmadik generációját 1948 és 1953 között gyártották. E sorozat tagjaként az 1949-es Motorama Autoshow-n mutatták be Amerika első B oszloppal nem rendelkező kétajtós luxuskupéinak egyikét, a Cadillac Coupe de Ville-t. A jól felszerelt személyautó csak kicsivel volt olcsóbb a méregdrága nyitott változatnál, és minden példányhoz járt elektromos ablak és bőrkárpitozás, nem sokkal később alapfelszereltség lett a négysebességes, automata váltó. A negyedik generációs 62-esekkel egy időben, 1954-ben forradalmasított Coupe de Ville is alacsonyra húzott, sportosabb karosszériát, íves lökhárító kapott, a kipufogókat a hátsó lökhárítóba integrálták, az első lökhárítók rakétákra emlékeztető kúpos kiképzésű elemekkel gazdagodtak.
CORVETTE C2
STRINGRAY
Gyártási időszak: 1963–1967
Motor: orr, 5354 cm³ V8
Végsebesség: 185 km/h
Teljesítmény: 250 LE
A General Motors alelnöke, Bill Mitchell utasítására Larry Shinoda alkotta meg a második szériás Corvette-karosszériát, a technika pedig egyenesen a versenypályáról jött. Az Amerikai Autógyártók Szövetsége ugyanis megtiltotta tagjainak, hogy versenyautókat készítsenek, így a 24 órás Le Mans-i futamra szánt Chevrolet Corvette SS megoldásainak többsége az 1963-ban bemutatott utcai autóban élt tovább. A Chevrolet vezető tervezője Zora-Arkus Duntov az európai sportautóknál gyakori, csövekből kialakított merev vázat épített, amelyet műanyag panelekkel borított be. A Corvette új generációját rejtett fényszóró, továbbá számos hajlítás, légbeömlő és éles határvonal tette karakteressé. A General Motors első, négy független felfüggesztéssel rendelkező utcai autója eleinte az L88 típusjelzésű, 5354 cm³ lökettérfogatú V8-ast használta, amely karburátortól függően 250, vagy akár 365 lóerőt adott le. A nagy blokkos erőforrások lökettérfogata 6489, illetve 6997 cm³ lehetett, általuk már 390-435 lóerőt nyerhettek.
CADILLAC COUPE DE VILLE 1960
Gyártási időszak: 1959–1963
Motor: orr, 6384 cm³-es, V8
Végsebesség: 197 km/h
Teljesítmény: 304 LE
Az önmagában is a luxust jelentő Cadillac márka legfelsőbb osztálya 1960-ban megújult, az autórajongók egy elődjénél visszafogottabb, ám minden létező extrával felszerelt kétajtós luxuskupét köszönthettek az újdonsült De Ville kupé személyében.
Az ötvenes évek túldíszítettségétől, dús krómjaitól és feltűnő szárnyaitól egy lényegesen visszafogottabb autóval vett búcsút a Cadillac. Bár az 1960-as De Ville kupé kevesebb krómdíszt kapott, eltűntek róla a kettős légbeömlőket imitáló lökhárítódudorok is, felszereltségét tekintve nem hozott szégyent elődjére, magas vételáráért cserébe extrák sorát kínálta. Rásegítővel ellátott fékeket, valamint szervokormányt kapott, a vezetőt és az utasokat több fokozatban működő ablaktörlővel, négyfokozatú automata váltóval, elektromos ablakokkal, elektromosan állítható, plüssel bevont vagy félbőr ülésekkel kényeztette.
LINCOLN CONTINENTAL CONVERTIBLE
Gyártási időszak: 1961–1969
Motor: orr, 7044 cm³-es, OHV V8
Végsebesség: 169 km/h
Teljesítmény: 300 LE
A Lincoln Continental hatvanas években gyártott változata „Kennedy Lincoln” néven is ismert, hiszen egy ilyen gépkocsi nyitott és nyújtott változatában ült John Fitzgerald Kennedy a tragikus dallasi merénylet alkalmával. A típus nem érdemtelenül jutott el egészen a Fehér Házig, a Ford ugyanis a kor legjobb, szinte tökéletes tömeggyártású autóját készítette el.
A Ford elit márkájának számító Lincoln 1961-ben drasztikus, ám indokolt elhatározás eredményeként mindössze egyetlen típust, a Continentalt gyártotta, ezzel ellensúlyozva az elmúlt évek bevételkieséseit. A gépkocsit négyajtós Sedan, illetve nyitott Convertible formájában árulták, nagyon erősre és biztonságosra tervezték őket. Az 1961-es Continental a kortárs Thunderbird önhordó karosszériájának nyújtott változatára épült, a gépkocsi mozgatására pedig egyetlen motort használtak. Az eleinte csupán hétliteres MEL V8-ast 1966-ban váltotta le a 7570 cm³-es motor, a legnagyobb erőforrás, amelyet a Ford Motor Company valaha személygépkocsiban alkalmazott. Míg a motorok változtak, a háromsebességes automata váltó maradt. Érdekes módon ismét alkalmazták az úgynevezett öngyilkos hátsó ajtót, amelyet a B oszlopnál egy vákuumos központi zár rögzített.
FORD MUSTANG
CONVERTIBLE
Gyártási időszak: 1965–1973
Motor: orr, 2785 cm³
Végsebesség: 154 km/h
Teljesítmény: 101 LE
Amerika ifjai a hatvanas években autót akartak vásárolni maguknak, lehetőleg olyat, ami nem hasonlít semmilyen korábbi modellre, sportos menettulajdonságokkal és formával rendelkezik, a mindennapokban is használható, és nem kell érte egy vagyont fizetni. Lee Iacocca, a Ford fiatal márkaigazgatója az elsők között, már 1961-ben meglátta a hatalmas piaci lehetőséget a huszonéves korosztály autós vágyaiban, ezért titokban egy csapatot szervezett és kitalálta a Mustangot.
A tervezők a fejlesztés költségeit igyekeztek minimálisra szorítani, a takarékoskodás jegyében pedig egy meglévő modell, a Ford Falcon konstrukcióját használták fel a fiatalok autójához. Gyors ütemű munka kezdődött, az újdonságot már az 1964 tavaszán rendezendő New York-i Világkiállításon be akarták mutatni. Mivel nagyon fontos volt a gépkocsi megjelenése, körültekintően, hosszas mérlegelés alapján döntöttek David Ash formaterve mellett. Az első Mustang 1964. március 9-én gördült le a szerelőszalagról, a típus pedig szinte azonnal példátlan sikert aratott. A Ford nem spórolt a reklámköltségen sem, de a sportkocsi relatív alacsony ára és a kedvező gazdasági körülmények fokozták népszerűségét. Jól jelzi az elképzelhetetlen érdeklődést, hogy tizenkét hónappal a bemutató után az eladások már meghaladták a négyszázezer darabot.