Három fő célpontra összpontosulhat az orosz támadás a következő napokban (videó)

Ukrajna szerint az oroszok további nehéztüzérséget telepítenek Kelet-Ukrajnába

Az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy Oroszország további nehéztüzérséget szállít az orosz belgorodi területről az ukrajnai harkovi területhez tartozó Izjum város irányába.

Az ukrán hadsereg parancsnoksága többek között nehéz aknavetők és rakéta-sorozatvetők térségbe érkezéséről számolt be. 

Így akarják eldönteni a háborút az oroszok

Három célpont felé irányul az oroszok hadművelete az elkövetkező napokban - írja szakértői véleményre hivatkozva a Sky News. 

Az első irány Moldova szakadár köztársaságának irányába tart, a második Mariupol teljes elfoglalására, az Azovsztal megtisztítására, a harmadik pedig Krivij Rih város felé.

Az első kettő stratégiai jelentőségű, mert egész Dél-Ukrajnát az oroszok kezébe juttatná, a harmadik szimbolikus, ez ugyanis Zelenszkij szülővárosa.

A Sky News kiemeli, hogy az oroszok május 9-re, a győzelem napjára mindenképp sikert akarnak elérni.

Az ukrán parlament engedélyezte, hogy bevessék a fronton a területvédelmi egységeket

Az ukrán parlament megszavazta, hogy a Területvédelmi Egységek a számukra kijelölt régiókon kívűl is harcolhassanak, azaz ezentúl ezen egységek már a szolgálati helyüktől távol eső frontszakaszokon is bevethetők - írja a Kyiv Independent

Rétvári Bence: 210 millió forint értékű orvosi felszerelést küld Kárpátaljára a kormány

Több mint 210 millió forint értékű orvosi felszerelést küld Kárpátaljára a kormány a Hungary Helps programon keresztül - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden a Pest megyei Pilisvörösváron.

Rétvári Bence elmondta: AZ ORSZÁGOS KÓRHÁZI FŐIGAZGATÓSÁG PILISVÖRÖSVÁRI RAKTÁRÁBÓL SZERDA REGGEL INDULÓ SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNY 30 RAKLAPNYI GYÓGYSZERT, ORVOSI ESZKÖZÖT, PÉLDÁUL INFÚZIÓS PUMPÁKAT, ELSŐSEGÉLYDOBOZOKAT, KÖTSZEREKET TARTALMAZ.

Az államtitkár hozzátette: a háborús helyzetben nagyon nehéz a kórházakban pótolni az elhasználódott, elfogyott eszközöket, ezért fontos a magyar kormány segítsége.

Rétvári Bence reményét fejezte ki, hogy a magyar egészségügyi készletekből felajánlott segítséggel minél több embert sikerül meggyógyítani.

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkára elmondta:

A KORMÁNY AZ EDDIGI KÉTMILLIÁRD FORINTOS TÁMOGATÁSON FELÜL ÚJABB FÉLMILLIÁRD FORINTTAL SEGÍT KÁRPÁTALJÁN ÉS UKRAJNÁBAN.

Ennek egyik része a szerda reggel induló orvosieszköz- és gyógyszerszállítmány, a másik része pedig kárpátaljai és ukrajnai karitatív akciók támogatása - tette hozzá.

Azt mondta, a kormány válasza egyértelmű az ukrajnai fegyveres konfliktusra: megvédjük Magyarország biztonságát, ugyanakkor eleget teszünk annak az erkölcsi kötelességünknek, hogy segítsünk az ukrajnai háború ártatlan kárvallottjain.

Az elmúlt két hónapban több mint 650 ezer menekült érkezett Magyarországra, akiknek minden általuk kért segítséget megadtak - közölte.

Több mint ezer tonna segélyszállítmányt küldtek Kárpátaljára és ukrajnai nagyvárosokba. Emellett a helyi egyházi karitatív partnereikkel segítették az élelmiszerellátást elsősorban Kárpátalján, ahol nemcsak a magyar ajkú, hanem a többségi ukrán közösséget, illetve a Kárpátaljára érkező több százezer belső menekültet is támogatják - tette hozzá Azbej Tristan.

Boris Johnson több százmillió fontos újabb hadfelszerelést ígért Kijevnek

Nagy-Britannia több százmillió font értékű újabb hadfelszerelést szállít Ukrajnának – közölte Boris Johnson brit miniszterelnök a kijevi parlament képviselőinek tartott, videókapcsolaton közvetített keddi beszédében. 

Johnson kijelentette azt is, hogy Ukrajna megnyeri az Oroszország által indított háborút.

Szavai szerint ugyanis a Kreml alapvető számítási hibát, rettenetes baklövést követett el Ukrajna megtámadásával. A Downing Street ismertetése szerint a brit kormányfő elmondta az ukrán törvényhozás tagjainak, hogy Nagy-Britannia 300 millió font (136 milliárd forint) értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az orosz hadműveletek elleni védelemhez.

A csomagban az ukrán városokat lövő tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszerek, az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónok és több ezer éjjellátó berendezés szerepel.

Az oroszok megrohamozták a neonáci Azov ezredet Mariupolban

A Sky News értesülései szerint az orosz hadsereg megrohamozta a mariupoli Azovstal ipari területet, amelyet a szélsőjobboldali Azov ezred katonái őriznek – írja az Origo.

Ukrajna új lakásokat épít azoknak, akik a háború miatt vesztették el lakhatásukat

A Kijev-területi közigazgatás szerint Irpin és Borogyanka lakóinak, akik az orosz-ukrán háború miatt elvesztették lakhatásukat, hamarosan új lakások épülnek majd – írja a Kyiv Independent.

Oroszország szerint az ukránok a mariupoli tűzszünetet katonai előnyre használták

Hétfőn az orosz erők megkezdték az Azovstal acélmű bombázását, miután számos civilt evakuáltak az üzem alatti bunkerekből.

Oroszország most beismerte, hogy megtámadta az acélművet, de azt állítja, az után kezdtek támadni, hogy az ukrán katonák a tűzszünetet kihasználva kedvezőbb védelmi pozíciókat vettek fel. 

Kilencre nőtt a Donyeck régiót ért támadások civil áldozatainak száma

A régiót reggel érte támadás, akkor három halálos áldozatról szóltak a jelentések. Vuhledarban, Avdiivkában és Lymanban haltak meg civilek az orosz légitámadások és ágyúzások miatt.

A hatóságok megpróbálják evakuálni a civileket a frontvonalból.

Putyin válasza az Oroszország elleni szankciókra

Vlagyimir Putyin aláírta a rendeletet a megtorló gazdasági szankciókról, válaszul az „egyes külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan fellépésére" – írja a Sky News.

A rendelet értelmében Oroszország megtiltja a termékek és nyersanyagok exportját a szankciókkal sújtott embereknek és szervezeteknek. A rendelet megtiltja továbbá az orosz megtorló szankciók által sújtott külföldi magánszemélyekkel és cégekkel folytatott tranzakciókat, és megengedi az orosz feleknek, hogy ne teljesítsék a velük szemben fennálló szerződéses kötelezettségeket.

Hosszú idő után újra tárgyal Putyinnal a francia elnök

A francia elnöki hivatal szerint Emmanuel Macron hamarosan telefonon fog beszélni Vlagyimir Putyinnal. A két vezető március 29. óta nem beszélt egymással, előtte rendszeresen konzultáltak.

„Kötelességem beszélni vele, ez szükséges" – mondta Macron áprilisban egy francia lapnak.

Mariupoli menekülteket szállító buszok tartanak Zaporizzsja felé

Az ostromlott Mariupolból kimenekített civileket szállító buszok a zaporizzsjai evakuációs központ felé tartanak. A buszoknak több száz kilométeren át kell az oroszok által támogatott szakadárok uralta területen haladniuk – írja a BBC.

Egyelőre nem tudni, a konvoj ukrán ellenőrzés alatt álló területen van-e. A buszokon körülbelül 100 nő és gyerek van, akik több mint 60 napot töltöttek az Azovstal acélgyár alatti bunkerekben.

Harkovban alakzatba rendezett halottakat filmeztek le

Vélhetően orosz halottakat mutató fotót közölt az AP hírügynökség. A halottakat ismeretlenek Z alakzatba rendezték.

A hírügynökség oldalán ITT található fotót csak erős idegzetű felnőtt olvasóinknak ajánljuk megnyitni.

Oroszország csapást mért egy Odessza melletti repülőtérre a nyugati fegyverek miatt

Oroszország azt állítja, hogy nagy pontosságú rakétákkal mért csapást az Odessza közelében lévő katonai repülőtérre. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezt a területet a Nyugat által Ukrajnának adományozott fegyverek szállítására használták.

A közlemény szerint megsemmisítettek egy raktárat, amiben Bayraktar TB2 pilóta nélküli drónokat, valamint az Egyesült Államokból és európai országokból származó rakétafegyvereket és lőszereket tároltak.

Makszim Marcsenko, Odessza kormányzója megerősítette, hogy rakétacsapás érte a partot, ami halálos áldozatokkal is járt.

Ukrajna szerint 24 ezer orosz katona halt meg eddig a háborúban

Ukrajna becslése szerint a háború kezdete óta 24 200 orosz katona halt meg, valamint az ukrán erők megsemmisítettek 1062 orosz harckocsit és 194 repülőgépet. A Sky News szerint az ukrán becslések jóval magasabbak, mint bármely más forrásból származó adatok, Oroszország pedig március óta nem közölte a veszteségek számát.

Három civil meghalt a kelet-ukrajnai Vuhledarban

Legalább három civilt lőttek le orosz katonák kedd reggel az Ukrajna keleti részén lévő Vuhledarban – írja a Sky News, az ukrán elnöki hivatalra hivatkozva.

A közlemény szerint Donyeck más területei is állandó tűz alatt vannak.

Videón az Azovstal üzemből menekülő civilek

Az Ukrán Nemzeti Gárda Azov különítménye által közreadott, dátum nélküli videófelvételen a törmeléken keresztül másznak át emberek az orosz támadásokban súlyosan megrongálódott Azovstal acélüzemben a délkelet-ukrajnai Mariupolban.

A videó hitelességét a körülmények miatt nehéz megerősíteni.

Több mint 350 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton hétfőn

A budapesti BOK Csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton hétfőn 372 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 116 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala.

Oroszország jelentős eredményt szeretne a háborúban május 9-ig

Az orosz hadsereg nagy erőfeszítéseket tesz a győzelem érdekében. A Győzelem napján, május 9-én ünneplik a második világháború végét, és az ország vezetése azt szeretné, hogy akkor az Ukrajnában elért jelentős eredményeket is ünnepelhessék – írja a Fox News.

Szerhij Gaidai, Luhanszk megye kormányzója azt mondta, Oroszország az ünnepségek előtt tovább fokozza a támadásokat a térségben – írja a Kijev Independent.

Oroszország bejelentette, hogy a háború miatt 35 százalékkal csökkenti a május 9-i felvonuláson résztvevő katonák számát – írja a Forbes.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, Oroszország nem akarja május 9-én vagy az előtt felfüggeszteni a „különleges katonai hadműveletet".

Az Egyesült Királyság az orosz hadseregről

A brit védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg jelentősen meggyengült a háború kezdete óta, az ebből való kilábalást pedig a szankciók súlyosbítják.

11 500 ukránt telepítettek át Oroszországba hétfőn

Az áttelepítés az ukrán hatóságok részvétele nélkül történt, ezt állítják. A Donyeckből és Luhanszkból áttelepített ukránok közül 1847 gyerek volt. Oroszország szerint ezeket az embereket saját kérésükre evakuálták, míg Ukrajna azt állítja, a háború kezdete óta több ezer embert deportáltak erőszakkal Oroszországba.

Több száz civil rekedt a mariupoli Azovstal acélműben

Az orosz csapatok újabb támadásokat indítottak az acélmű ellen, miután mintegy 100 főt sikerült evakuálni. Az ENSZ és a Vöröskereszt azt reméli, hogy kedden újabb kimenekítésekre kerülhet sor – írja a BBC. 

A Sky News szerint körülbelül 2000 katona és több száz civil rekedt az üzem alatti bunkerekben, köztük több tucat gyerek.

Több mint tízezer menekült érkezett hétfőn

Magyarország területére 2022. május 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4664 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5510 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 504 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Az ukrajnai háború elől 2022. május 2-án 466 ember, köztük 232 gyerek érkezett Budapestre vonattal.

Oroszország pótolja a készleteit

Ukrán katonai jelentés szerint Oroszország pótolja a jelentős felszerelési veszteségeket, és továbbra is a Donyeck régióban található Rubizsne és Popaszna települések teljes ellenőrzésének megteremtésére összpontosít.

Az ukrán védők 24 orosz támadást hiúsítottak meg, valamint megsemmisítettek hat harckocsit, öt tüzérségi rendszert és 22 páncélozott járművet – derül ki az ukrán fegyveres erők vezérkarának legfrissebb jelentéséből.

Kifogyhat az Egyesült Államok az Ukrajnába küldhető fegyverekből

Jelenleg az Egyesült Államok látja el Ukrajnát a legtöbb fegyverrel az Oroszország elleni harchoz, a háború elhúzódásával azonban megjelenik a fegyverszállítások fenntarthatóságának kérdése.

Mark Cancian, a Nemzetközi Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója elemzése szerint az Egyesült Államok már körülbelül 7000 vállról indítható Javelin páncéltörő rakétát adott át Ukrajnának, készleteinek körülbelül egyharmadát, Stinger rakétákból a készlet körülbelül negyedét.

A Raytheon Technologies vezérigazgatója, Greg Hayes a múlt héten azt mondta a befektetőknek, hogy a Stinger vállról indítható légvédelmirakéta-fegyverrendszert gyártó cége alkatrészhiány miatt csak jövőre tudja felpörgetni a termelést.

Az, hogy a Biden-kormányzat által Ukrajnába küldendő fegyverek legutóbbi listáján a Stinger és a Javelin rakéták nem szerepeltek, annak a jele lehet, hogy a Pentagon tisztviselői odafigyelnek a megmaradó készletekre.

A Pentagon tisztviselői a közelmúltban tárgyaltak néhány vezető védelmi vállalkozóval, köztük a Lockheed Martinnal, a Raytheonnal, a Boeinggel, a General Dynamicsszal, a BAE Systemsszel és a Northrop Grummannal, hogy megvitassák a termelés felfuttatásának lehetőségét.

A donbaszi fronton járt az orosz vezérkari főnök

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök a múlt héten az ukrajnai háború donbaszi frontjára látogatott – közölte a Pentagon egyik illetékese, de nem erősítette meg azt az értesülést, miszerint megsérült volna egy ukrán támadásban.

– Amit megerősíthetünk, az az, hogy tudjuk, hogy a múlt héten több napig a Donbaszban tartózkodott – mondta egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő hétfőn újságíróknak. 

– Nem hisszük, hogy még mindig ott van – elment, és visszatért Oroszországba – tette hozzá.

Az ukrán tisztviselőkre hivatkozó jelentések szerint szombaton az ukrán erők ágyúztak egy parancsnoki központot Izjumban, ahová Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke látogatott el, hogy találkozzon a legfelsőbb helyszíni parancsnokokkal.

A feltételezések szerint Geraszimov azért járt a fronton, hogy jobban megértse a terepviszonyokat, és összegyűjtse csapatait, miközben az orosz erők, miután nem sikerült elfoglalniuk Kijevet északon, megpróbálják átvenni az irányítást a keleti donyecki és luhanszki régiók felett.

Oroszország átirányította a herszoni internetforgalmat

Oroszország átirányította az internetes forgalmat az ukrán Herszon régióban az orosz kommunikációs infrastruktúrán keresztül – közölte a NetBlocks internetes szolgáltatási zavarokat figyelő szervezet. A londoni székhelyű társaság azt közölte, hogy szombaton Herszon-szerte csaknem teljesen leállt az internet. Miután a kapcsolat helyreállt, a forgalom már Oroszországon keresztül haladt.

„A hálózat valószínűleg most az orosz internetes szabályozások, felügyelet és cenzúra hatálya alá tartozik” – közölte a NetBlocks. Oroszország azt állítja, hogy teljes mértékben átvette az irányítást Herszon régió felett.

A külföldi diplomaták lassan visszatérnek Kijevbe

A biztonsági helyzet javulásával lassan újra megnyitják kapuikat a külföldi nagykövetségek Ukrajna fővárosában. Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: 

Magyarország ideiglenesen Lvivbe költöztetett nagykövetsége ismét Kijevben működik, Dánia is bejelentette, hogy újra megnyitja nagykövetségét. Franciaország is az újranyitásról döntött nemrég, ahogy Nagy-Britannia is. 

A brit nagykövet már visszatért az ukrán fővárosba, de a követség még nem nyitott ki.

Az Egyesült Államok még Lvovban tartózkodó tisztviselői azt mondták, hogy delegációjuk a hónap végén tér vissza Kijevbe.

Annektálást terveznek

Az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetének nagykövete szerint Oroszország azt tervezi, hogy Ukrajna két, inváziója által sújtott keleti régióját magához csatolja.

Michael Carpenter Washingtonban újságíróknak nyilatkozva a következőket mondta: „A legfrissebb jelentések szerint úgy gondoljuk, hogy Oroszország megpróbálja Oroszországhoz csatolni a Donyecki Népköztársaságot és a Luganszki Népköztársaságot. A jelentések szerint Oroszország népszavazást tervez a csatlakozáskor, valamikor május közepén.”

Az év elején Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy elismeri a két szakadár régió függetlenségét.

Újabb evakuálási kísérlet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében azt mondta, kedden ismét megpróbálnak civileket kimenekíteni Mariupolból, Bergyanszkból, Tokmakból, valamint Vaszilivkából. Arról nem beszélt, hogy hány civil lehet még ezekben a városokban és hogy hány ember evakuálását tervezik.