Lenyűgöző corvinák és kódexek a budai reneszánsz műhelyből

Nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) abban a történelmi időket megélt és többször átépített budai palotában található, amely I. Mátyás híres kódexgyűjteményének, a corvináknak adott helyet. Az OSZK a tavalyi Mátyás király emlékévben, születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából kiállítással tisztelgett a legendás uralkodó emléke előtt.

A Corvina könyvtár budai műhelye című időszaki kiállítás Mátyás király messze földön híres corvináit, a budai műhely páratlan alkotásait mutatja be. Ugyanakkor ráirányítja a figyelmünket a királyi könyvesházat szellemi és mesterségbeli tudásukkal létrehozó budai könyvfestőkre, könyvkötőkre, másolókra és humanistákra. Hangsúlyt helyezve arra, hogy a pompás itáliai kódexek megrendelése mellett a királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. A tárlókban 51 corvina és 14 kódex, illetve címeres levél és ősnyomtatvány kapott helyet. Itt szükséges pontosítani (cikkünk címe miatt is – a szerk.), hogy minden corvina kódex, de nem minden kódex corvina. Ugyanis a királyi könyvtárban nemcsak corvinák voltak találhatók, hanem más kódexek is, ezeket Mátyás részben ajándékba kapta, illetve hazai és külföldi megrendelésre is készültek kódexek a budai reneszánsz könyves műhelyben.

Fontos megemlíteni, hogy a kiállított corvinák és díszkódexek részben az OSZK saját és más hazai gyűjteményeiből valók, 15 pedig New Yorkból, Párizsból, Lipcséből, Torinóból és a Vatikánból érkezett. Közülük több először látható Magyarországon. A tárlat egyik valódi szenzációja a legújabban azonosított corvina, amely görög nyelvű, Teológus Szent Gergely műveit tartalmazza.

Corvin Mátyás nevét gyakran a corvinákkal asszociáljuk. Itáliai mintára létrehozott könyvtára mintegy 2000-2500 kézzel írott, festett, bőrkötéses kódexszel büszkélkedhetett, a nagyságát nem ismerjük pontosan. Korának legjelentősebbike volt, a pápai könyvtár után emlegetik a korabeli kútfők. „A Bibliotheca Corviniana öt évszázad óta a magyar humanista könyvkultúra világszerte ismert jelképe” – írja róla Soltész Zoltánné a Mátyás-Graduale című kötetben (Magyar Helikon/Corvina, 1980). A corvinák jelentős része a király halála után fokozatosan megsemmisült, illetve külföldre került. Ma mintegy 220 corvina ismert az európai és amerikai gyűjteményekben, ebből 55 található Magyarországon, többségük, 37 kötet az Országos Széchényi Könyvtárban. Ismereteink szerint 39-nek az Osztrák Nemzeti Könyvtár a tulajdonosa, a különböző olasz könyvtárakban és a Vatikánban 49-et őriznek, a többi francia (7), német (8), angol, török és amerikai tulajdonban van. Mátyás király Corvina könyvtárának fennmaradt példányai szinte felbecsülhetetlen értékük mellett az egyetemes kultúrtörténet részét képezik, 2006 óta az UNESCO szellemi világörökségéhez tartoznak.

A Corvina könyvtár budai műhelye című időszaki kiállítás egészen február 9-ig látogatható, a nagy érdeklődésre való tekintettel január 20-án, 27-én és február 3-án vasárnaponként is.