A zseni tanulókért van a Fejér Megyei Tehetségsegítő Tanács

Ráczné Kálmán Anikó pedagógus a februárban felállt Fejér Megyei Tehetségsegítő Tanács elnöke. A szervezet első évéről, a tehetséggondozás működéséről, stratégiáiról beszélgettünk vele.

– Néha az is problémát jelenthet a szülőknek, ha a gyermekük „túlságosan” okos. A gyermek akkor már kilép abból a „dobozból”, amellyel az oktatási rendszer első körben szolgál. Annyira egyéni fejlesztést igényelnek, amit bizony már tanulni kell – jelentette ki az elnökasszony, aki szerint tehát a pedagógusokra is többletfeladatot ró a tehetséggondozás. – A tehetségazonosítás folyamata már az óvodákban, illetve az általános iskolák alsó tagozataiban elkezdődik. A gyerekeket az óvónők, illetve a tanítók megfigyelik. Az óvodában a mozgásos, a zenei és az utóbbival szorosan összefüggő matematikai tehetségterület a leginkább megfigyelhető – hangsúlyozta a szakember.

Ráczné Kálmán Anikó, a fehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola Sziget utcai tagintézményének vezetője a Fejér Megyei Tehetségsegítő Tanács elnöke. A szervezet februárban alakult.

A múlt héten a működésük centrumában álló tehetséggondozásról szólt az I. Fejér Megyei Intézményvezetői Tehetségkonferencia: ő és több munkatársa is prezentált.

A kormánynak nemzeti ügye a tehetséggondozás

– 2008-ban, széles politikai konszenzussal egy olyan javaslatot fogadott el az országgyűlés, amelyben húsz évre meghatározták a tehetséggondozás programját. Ez egy kormányokon átívelő program – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Ráczné Kálmán Anikó, akit azért kerestünk föl, hogy mutassa be az újonnan létrejött szervezet első évét, a tehetséggondozás működését, stratégiáját.

A tehetséges diákok is speciális igényű gyerekek

A konferenciára visszautalva Ráczné elmondta, osztja az ott szintén előadó Török Szabolcs, a Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatójának álláspontját, miszerint nemcsak azok a speciális nevelésű igényű gyerekek, akiknek tanulási vagy részképességbeli zavaraik vannak, de a kiemelten tehetségesek is.

– Néha az is problémát jelenthet a szülőknek, ha a gyermekük „túlságosan” okos. A gyermek akkor már kilép abból a „dobozból”, amellyel az oktatási rendszer elsőkörben szolgál. Annyira egyéni fejlesztést igényelnek, amit bizony már tanulni kell – jelentette ki az elnök, aki szerint tehát a pedagógusokra is többletfeladatot ró a tehetséggondozás. – A kiemelten tehetséges gyerekeknek lehetőségük van arra, hogy például két osztályt végezzenek el egy tanév alatt, vagy magántanulókká váljanak. Ismerünk olyan gyereket is, akik tízévesen gimnáziumba járnak, mert olyan képességbeli tudással, többlettel rendelkeznek – mondta. – Nálunk, a Telekiben, az általános iskolában, az első és második osztályban zajlik a tanulók megfigyelése. A tehetségterületek felmérése, a legtehetségesebbek kiválogatása. Őket a pszichológusunk is beméri: megvizsgálja, hogy helytállóak-e a tanítói megfigyelések. Ezt követően ülünk le a szülőkkel, s a megfelelő szakkörökbe irányítjuk a gyerekeket.

Iskolákon átívelő, városközi szakkörök

A Tehetségsegítő Tanács feladatai között van, hogy feltérképezze a megyei adottságokat, azt, hogy az egyes intézményekben, milyen jellegű tehetségek vannak, s nekik milyen többletfeladatot tudnak nyújtani. – A Lánczos Kornél Gimnázium például fizikai szakkört szervez a város diákjainak, A Tehetségsegítő Tanács jövőre hasonló iskolák közötti kémiaszakkör bevezetését tervezi Dunaújvárosban – tudtuk meg.

Már az óvodában kitűnhetnek a tehetségek

– A tehetségazonosítás folyamata az óvodákban, illetve az általános iskolák alsó tagozataiban kezdődik. A gyerekeket az óvónők, a tanítók megfigyelik. Az óvodában a mozgásos, a zenei és az utóbbival szorosan összefüggő matematikai tehetségterület a leginkább megfigyelhető. A Rákóczi Utcai Óvoda Mancz János Tagóvodájának Paletta programja a vizuális kultúrában tehetséges gyerekek jó gyakorlatára példa.

– Az óvoda a szülőkkel konzultálva létrehozott egy csoportot, amely akkor aktív, amikor a többi kisgyerek délután az udvaron játszik.

Az Ybl oviban zenei tehetségműhely működik, a Felsővárosi Óvodában nyelvi, zenei és vizuális nevelés is folyik. a sárkeresztúri Napraforgó Óvodában szintén nyelvi és zenei fejlesztést tartanak. Pusztaszabolcson és Sárbogárdon egyaránt a mozgásos tehetségterület kap fejlesztést. A sor folytatható.

Többletfeladat kell a nagyon okos diákoknak

Fejérben két Minősített Tehetséggondozó Műhely van: a fehérvári Kossuth Lajos és a móri Radnóti Miklós Általános Iskola. – A móri Radnótinak olyan komplex képességfejlesztő programja van, ami a felnőttek számára is érdekes kihívás. Szabaduló szobáik vannak, amelyeket néha a nagyközönség számára is megnyitnak – mondta el a pedagógus, akinek néhány további példáját is idézzük. – A Hétvezér diákjai jól teljesítenek a matematikában, a Rákóczi diákjai nyelvben kiválóak, a Munkácsyban a vizuális kultúra a kiemelt. Az István Király iskola az alulteljesítő gyerekek motiválásában rendelkezik jó gyakorlatokkal.

– Korábban azt mondtuk, hogy rossz ez a gyerek... Fegyelmezetlen, zavarja az órát. Miközben lehet, hogy az a gyerek csak unatkozott, sokkal több információt, egyéni feladatot kellett volna kapnia. A módszertani kultúra változásai révén a pedagógus továbbképzések a gyerekek egyéni fejlesztését helyezik előtérbe – jelentette ki Ráczné Kálmán Anikó.