2017.12.20. 11:30
Ezektől a fertőző betegségektől ma már nem kell rettegni
Egyes fertőző betegségek még mindig riasztónak tűnhetnek, ám már nem mindtől kell annyira tartani, mint régen. Orvosi tapasztalatokat kérdeztünk.
vajda mariann gyerekorvos
Vajda Mariann gyermekorvossal a főbb típusok közül a mumpszról, a kanyaróról, skarlátról, a bárányhimlőről és a rózsahimlőről (rubeola) beszélgettünk.
Egy-egy külföldi járvány miatt vigyázni kell
A doktornő elmondta:
– Hazánkban a kötelező MMR-oltást – amely kanyaró, mumpsz, rózsahimlő ellen véd – 15 hónaposan kapják meg először a gyermekek, majd iskolásként ismétlőoltást adunk nekik. Így ezek a betegségek lényegében nem fordulnak elő, hiszen a magyar gyerekeknél szinte 100 százalék az átoltottság. Ám vigyázni kell, mert bizonyos országokban nem kötelező ez az oltás. Például Romániában vagy Olaszországban nemrég komoly kanyarójárvány ütötte föl a fejét. Ezért jó, ha időben beadatjuk az oltást, hiszen a szomszédból is utaznak ide, és mi is megyünk oda. Mivel a kanyaró a mai napig akár halálozással járó betegség, fontos odafigyelni a megelőzésre – hangsúlyozta Vajda Mariann. A mumpszról elmondta: ez kevésbé komoly lefolyású kor, ám a mellékhatásai – idegrendszeri tünetek, férfiaknál sterilitás – igen súlyosak. Ez ritkán fordul elő az oltás mellett. A rózsahimlő szintén nem olyan súlyos, viszont a magzatokra való hatás miatt vezették be ellene a kötelező oltást. Ha ugyanis egy várandós nő elkapja a betegséget, az a magzatban fejlődési rendellenességet okozhat. A lányoknál tehát egyértelmű, miért kell a vakcina, a fiúkat pedig a nők és az egész populáció védelmében oltják. Az említett három betegség lefolyása, tünetei nem változtak ez elmúlt évtizedekben. Rubeolaszerű vírusfertőzések vannak, ám ezek nem okoznak magzati károsodást.
Kötelező lehet a bárányhimlő elleni oltás is
A bárányhimlőnél napjainkban sűrűbbek és komolyabbak a szövődmények – például véralvadási zavar, agyhártyagyulladás – mint néhány évtizeddel ezelőtt. A betegség tovább tart, és a bőrtünetek is erősebbek. Ennek az okát még nem tudják pontosan – tudtuk meg Vajda Marianntól. Hozzátette: ha nincs szövődmény, akkor is elhúzódhat a gyógyulási folyamat, és ezt a mai világban, amikor sok édesanyának dolgoznia kell, nincs mindig idő kivárni. Főleg, ha több gyermek van egy családban, és mindenki elkapja. Így megoldás lehet a megelőző védőoltás. (Ez eddig nem volt kötelező, ám friss, december 20-ai lapinformáció szerint a jövőben azzá válhat a Nemzeti immunizációs program részeként – a szerk.).
Érdemes tudni, hogy ha egy oltást kap a gyermek, akkor még lehet bárányhimlős, csak enyhébb formában. Két oltás azonban teljes védettséget nyújt, ezért Vajda Mariann eddig ezt javasolta. Tudható: vannak szülők, akik szeretnék, ha gyermekük minél hamarabb átesne a bárányhimlőn, hogy az ne felnőttkorban jöjjön ki. Így kifejezetten keresik a fertőzött családok társaságát. A doktornő ezt a módszert nem ajánlja az említett, esetleges szövődmények miatt, s azért sem, mert a betegség igen sok kellemetlenséggel jár kicsinek, nagynak egyaránt.
A skarlát ellen nincs kötelező védőoltás. Ezt a streptococcus baktérium okozza, s magas lázzal, kiütéssel, úgynevezett málnanyelvvel, torokfájással járhat. A betegség ma már antibiotikummal jól kezelhető, így elvesztette azt a súlyosságát, ami korábban jellemezte.
Az idősebbek még emlékezhetnek arra, amikor a skarlátos ember kórházba került, és a szövődményekbe akár bele is lehetett halni. Aki fertőzött volt, az nem mehetett közösségbe, s őt sem volt ajánlatos látogatni. Most már erre az elkülönítésre semmi szükség, sőt, ha egy családban skarlátos gyermek van, attól a másik még nyugodtan mehet iskolába, óvodába. A gyógyszeres kezelés végén azonban még csinálnak vizeletvizsgálatot – mondta el Vajda Mariann.
Mondható tehát, hogy a betegségek megelőzésében sok a pozitív változás, hiszen van, ami már meg sem jelenik. A skarlátnál viszont fontos tudni – hangsúlyozta a doktornő – hogy éppen azért, mert az adott betegséget korán elkezdik kezelni, nem alakul ki a szervezetben a természetes immunitás. Ez esetben pedig az illető később újra elkaphatja a betegséget, ami ismét antibiotikummal kezelhető.
Bizonyos kórokozókat megfigyelnek
Müller Cecília, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője is kiemelte: nagyon hatékony a védőoltási rendszerünk, így azok a betegségek, amelyek ellen kötelező a vakcina, lényegében eltűntek. Ilyen a mumpsz, a kanyaró és a rózsahimlő, valamint a szamárköhögés, a diftéria és a tetanusz is. Szamárköhögés a tapasztalatok szerint egy-egy olyan felnőttnél jelenik meg, aki kimaradt ebből a rendszerből – tette hozzá a tiszti főorvos. A skarlát nagyon alacsony számban fordul elő, évi 70-80 esetről tudnak a szolgálatnál. A bárányhimlő gyakoribb, s ott kétévente figyelhető meg nagyobb csúcs a megbetegedések terén. Olyankor körülbelül 1500 főt jelentenek be a háziorvosok a szolgálathoz, amelynek egyébként megfigyelési feladata is van. Tehát bizonyos kórokozókat megbetegedés nélkül is követnek, mert az nemzetközi kötelezettség – tájékoztatott Müller Cecília.
IDÉN ŐSSZEL A BÁRÁNYHIMLŐ TÁMADOTT A TELEPÜLÉSEN
Dégen idén októberben és novemberben a bárányhimlő volt a legjellemzőbb betegség, amely alapvetően leginkább a tavaszi és téli időszakhoz köthető.
A cseppfertőzéssel terjedő betegség az óvodából indult, de az iskolásokat és a felnőtteket, sőt, a csecsemőket sem kímélte – tudtuk meg Pap Regina védőnőtől.
- Nagyjából 90 fő fertőződött meg ebben az időszakban a faluban. A riadalom miatt sokan beoltatták gyermekeiket a bárányhimlő elleni oltással – nyilatkozta lapunknak a védőnő. Mint megtudtuk: a gyakorlatban voltak, akiken az oltást követően jelentkezett a bárányhimlő, de ebben az esetben a betegség gyengébb lefolyású volt.
- Náluk nagyon kevés, mindössze négy-öt pötty jelent meg a teljes testen. Ezen kívül a betegség rövidebb ideig tartott, és kevesebb tünettel zajlott le azokhoz képest, akik nem oltatták be magukat. Hangsúlyozandó: ez az oltás nem kötelező, hanem választható védőoltás – emelte ki Pap Regina.
Általánosságban elmondható: a bárányhimlőt ezúttal is nagyon magas láz és testszerte megjelenő kiütések jellemezték, melyek elsőként az arcon és a hajas fejbőrön jelentek meg.
A többi gyermekbetegség, úgymint a skarlát, mumpsz, nem jelent meg a településen.