A kommunizmus áldozatainak emléknapja Bodajkon

Fülöp Attila bodajki gyűjteménye elsősorban – bár vannak még 1848-as fegyverei is – az első és a második világháború tárgyi emlékeit mutatja be. Nemrégiben bővült az anyag néhány rendkívül érdekes és tiszteletre méltó ereklyével, vitéz Komjáti János egykori rabruhájával és gúzsbilincsével.

– Nagyon meghatott, amikor megtudtam, hogy a 86 éves korában meghalt vitéz Komjáti János rám, illetve a gyűjteményre hagyta életének e súlyos emléktárgyait, majd ezek eljutottak hozzám – mondta Fülöp Attila a kék-fehér csíkos öltözék előtt, a fekete vasbilinccsel a kezében. Komjáti János életének utolsó éveiben Söréden lakott, ottani házában tartotta a rabruhát és a bilincset, és rokonainak úgy rendelkezett, azokat halála után juttassák el Attilához. Akivel korábban gyakran járt középiskolákban, gimnáziumokban előadásokat tartani a kommunista diktatúra rémtetteiről, hosszú életének megpróbáltatásairól, a magyarságról, a történelemről, a hagyományokról.

Fülöp Attila mögött vitéz Komjáti János rabruhája, kezében bilincse. Egy sötét korszakot idéznek. Fotó: Lovász Lilla

– Vitéz Komjáti János az ötvenes években raboskodott – folytatta Fülöp Attila az egykori idős barát, illetve a bilincs bemutatását. – Szervezkedésért kapott először életfogytiglant, majd tíz évet és így került a váci fegyházba. A rendszerváltás után a Politikai Foglyok Országos Szövetségének segítségével ki tudta kérni az egykori rabruháját és a bilincsét. A gúzsbilincset, amellyel a jobb kezet a bál lábhoz, a bal kezet a jobb lábhoz láncolták: általában hat órán keresztül voltak így gúzsba kötve a rabok. Egy megdöbbentő tárgyi tanú ez a Rákosi-rendszer embertelenségéről. Orvosi rendelvényre egy óra szünetet kellett tartani a gúzsba vert büntetése közben hat óránként, de volt, hogy még megbilincselve is verték az elítélteket.

Vitéz Komjáti János egyike volt azoknak, akik nem csak beszéltek, tenni is próbáltak a kommunista rendszer ellen. Miskolcon lett tagja 1950-ben egy tizenöt tagú, fiatalokból álló csoportnak, röpcédulákat készítettek és terjesztettek a nagyvárosok pályaudvarain. Az ÁVH azonban beépített közéjük egy besúgót, éppen Komjáti János 18 esztendős barátnőjét, aki mindenről tájékoztatta a hatóságot. (Zsarolhatták, vagy fenyegethették a lányt.) Nem folytathatták sokáig bátor tevékenységüket, fegyveres felkelés előkészítésének vádjával 1951. július 19-én éjjel letartóztatták őt és társait: amikor elfogták, nem csak Komjáti Jánost, de még a szüleit is megverték az ávósok. Embertelen kínzásokkal és nagyon súlyos nélkülözésekkel teli évek következtek, és 1956 augusztusában szabadult.

Rá és társaira, egy sötét korszak hőseire is emlékeztet ezután Fülöp Attila nagyszerű bodajki gyűjteménye.