Barackkal készül az olimpiára a fehérvári sportoló - A kiskutya az öltözőben várja, hogy gazdija végezzen

Kovács Sarolta fehérvári öttusázó két hete kezdte meg a felkészülést a következő olimpiára. Kedvence, Barack mindig elkíséri őt az edzésekre. 

- Még nem teljes erőbedobással edzek, csak finoman, de hamarosan belevetem magam én is a mélyvízbe – árulta el a Fejér Megyei Hírlap kérdésére a sportoló, aki most éppen a nagyvázsonyi lovas táborba készül. Barack lassan egy éve elválaszthatatlan társa az ifjú és szép szőke öttusázónak, ám a körülmény, ahogy hozzájutott, nem épp szerencsés

- Tavaly Székesfehérváron volt az Európa Bajnokság és én az élen, második helyen álltam a lovaglásban – emlékezik vissza a napra Sarolta. - A kilencedik akadályig hibátlanul teljesítettem. Akkor egy kutya elkezdte ugatni a lovamat, aki megijedt ettől, s ezért ki kellett hagynom egy akadályt – így szálltak el Sarolta dobogós reményei, de még így is a hatodik helyen végzett.  - Nagyon nehéz volt – vallja be. Pálvölgyi Miklós, a szövetségi kapitány látta a lány elkeseredettségét, ezért odament hozzá s azt mondta neki: nagyon büszke rá. Majd hozzátette: - Tudod mit, kapsz tőlem egy kutyát, olyat, amilyen megugatott.

- Másnap mondtam neki, hogy ez nem is olyan rossz ötlet, de kisebbet szeretnék. Nem sokkal később, egy hétköznapi edzés után hívtak, hogy ajándék vár a ház előtt. Egy tenyérnyi kis mütyürke, két hónapos kiskutya volt – s így lett végül Sarolta szeretett társa a kis mopsz.

Kovács Sarolta készül az olimpiára, kiskutyája és lova is segít neki ebben
Fotó: Koppán Viktor

– Persze Barackról – ugyanis az újdonsült gazdi így nevezte el az akkor még majdnem rózsaszín apróságot - nem ez a szerencsétlen eset jut róla eszembe, hanem a jó dolog, hogy fel tudtam állni, s képes vagyok elérni a céljaimat.

Barack augusztus 23-án múlt egy éves, kettesben él gazdájával Székesfehérváron. - Még nagyon eleven kutyus. Gyakorlatilag mindent rág, ami az enyém, ezért a cipőimet például el kell rakni. De sok egyébre is képes: gatyaszáron csüng és folyton követelőzik. És ágyban alszik. Néhány hétig tiltottam az elején, ám egyszer megengedtem neki. Attól kezdve nem volt mese, mindig jött – mesél róla Sarolta, aki, ha edzeni megy, viszi magával a kutyust, aki az öltözőben megvárja. Ha pedig táborba megy, a szüleihez viszi kedvencét, akinek jó dolga van az állatszerető családban.

- Állatok között nőttünk fel a testvéreimmel. Mindig volt otthon kutya, macska vagy hörcsög – emlékezik vissza a kezdetekre a sportoló. – Sőt, a szüleimnek előbb volt kutyájuk, mint gyerekük.

Öttusázó lévén Saroltának persze nagy szerelmei a lovak. Azon belül is Midi, aki ugyan nem az ő lova, de csak ő gyakorol rajta. Remélhetőleg ő is hozzásegíti majd a lányt álmai eléréséhez: - Azt szeretném, hogy a rioi versenyen benne legyek az első nyolcban. Persze a dobogó lenne az igazi