Figyelem! Közjegyzőnek adják ki magukat a csalók Fejérben

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tájékoztatása szerint egy bűnözőcsoport tagjai úgy csalnak ki pénzt jóhiszemű lakásvásárlóktól, hogy – a közjegyzők nyilvánosan elérhető adataival visszaélve – közjegyzőnek adják ki magukat. Vagyis nemcsak a szakemberek nevét tulajdonítják el, de ismerik és felhasználják az illetékességi területükre (például hagyatéki ügyek, adásvételi szerződés, aláírás-hitelesítés, fizetési meghagyás), a kapcsolódó területi kamara nevére, székhelykódra, bankszámlaszámra és természetesen az iroda helyszínére vonatkozó adatokat is.

A megtévesztés

A MOKK így számol be a félrevezetés módjáról: a csalók valódi közjegyzők nevében írnak e-mailt, készítenek szerződést, kezdeményeznek személyes találkozót, és veszik rá a gyanútlan vevőket arra, hogy egy közjegyzői letéti számlaként megjelölt – valójában a csoport egy tagja által nyitott – bankszámlára pénzt utaljanak át. A csalók ígérete szerint egy bizonyos összeg (esetenként az ingatlan teljes vételára) közjegyzői letéti számlára átutalását követően a leendő vevőnek kizárólagos lehetősége nyílik a lakás megtekintésére és megvásárlásra. Amennyiben viszont nem nyerné el az ingatlan a vevő tetszését, a magát közjegyzőnek kiadó személy azt ígéri, visszautalja a teljes összeget.

A megyében is?

Mivel a MOKK a közjegyzői kar valamennyi tagjával napi kapcsolatban áll, az általuk kiadott közleményt már ismerte Szabó László székesfehérvári közjegyző is. Számára tehát nem volt „meglepő” ez a téma, még úgy sem, hogy – szerencsére – sem ő, sem az általa megkérdezett, a megyében dolgozó kollégák nem hallottak ilyen vagy ehhez hasonló simlisségről.

– A közjegyzői eljárást törvény szabályozza, amely sok garanciális elemet is tartalmaz – hívta fel figyelmünket Szabó László, majd néhány példát is említett: – Eljárás közjegyzőnél csak kérelemre indul. A közjegyző tevékenységét többnyire az irodájában végzi; az irodán kívül csak kivételes esetben jár el, és a közjegyző valamennyi ügyfél személyes adatait ellenőrizni köteles. Amennyiben a helyzet mégis úgy alakul, hogy az ügyfél nem ismeri a közjegyzőt, vagy a közjegyző nem az irodájában végzi munkáját, úgy a megbízó kérje a közjegyzői igazolvány felmutatását. Megjegyzendő, hogy a közjegyző az ügyfél személyes jelenléte nélkül nem készít okiratot, így adásvételi szerződést sem. Vagyis a közjegyzővel való személyes találkozás a közjegyzői okirat elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges – emelte ki a szakember. Hozzátette továbbá: e-mailben a közjegyző nem küld kötelezettségvállalást tartalmazó (fizetésre vonatkozó) felhívást, azt személyesen adja át vagy postai úton hivatalos iratként kézbesíti.

MOKK-tanács

E tanácsok természetesen egybecsengenek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményben megküldött tanácsaival. Abban kiegészítésképpen leírták: a fizetési kötelezettséget tartalmazó végzés csak akkor érkezhet elektronikusan, ha a közjegyző hivatali kapujáról küldik azt. Az e-­mailben érkező végzés semmiképpen sem lehet elsődleges tájékoztatási fórum.

Ugyanitt azt is nyomatékosították, hogy – amennyiben hivatalos ügyben az irodán kívül találkoznak a felek – a fényképes kamarai igazolvány nemcsak a közjegyzőtől, de annak helyettesétől is elkérhető. Az adott eljárás pedig nyomon követhető, hiszen az ügymenetet a közjegyző – a kérelem beérkezését követően – egyedi ügyszámmal látja el; az ügyfél erre az ügyszámra hivatkozva informálódhat ügyének aktuális állásáról a közjegyző hivatalos elérhetőségein. A letéti (helyesen: bizalmi őrzéses) számlával kapcsolatban kiemelték: a közjegyző kizárólag akkor fogad el pénzt, ha valamilyen eljárás kapcsolódik hozzá. Ingatlan adásvétele esetén jellemzően az ingatlan vételárát – de azt is csak az adásvételi szerződés megkötését követően! – helyezik bizalmi őrzésbe.

Mint azt a MOKK és Szabó László is ajánlja: a csalások megelőzésének legbiztosabb módja az, ha az ügyfél a közjegyzőt személyesen keresi fel irodájában. A közjegyzők hivatalos elérhetőségei a MOKK közjegyzőkereső oldalán találhatók meg.