Tizenöt éves testvérségüket ünnepelte Kincsesbánya és Koronka

Habár Románia uniós csatlakozását követően az Erdélybe látogatók számára érthetetlen, vajon az EU kisebbségi jogvédőinek látóhatárán az anyaországtól elszakított magyarság miért esik kívül, a Nyárádmente varázsa, a székely testvéreinknél tapasztalt bensőséges és szeretetteljes fogadtatás feledteti a Marosvásárhely vagy Kolozsvár környékén szaporodó román zászlókat, és a meg nem hallott magyar köszönéseket a boltokban, benzinkutakon. Az uniós csatlakozás óta még jobban elnyomják a magyarokat, tudtuk meg, hiszen a diplomáért küzdő magyar fiataloknak például felsőfokú román nyelvvizsgát kell tenniük, de természetesen az üzletekben sem lehet magyar nyelven kérni továbbra sem.

Jövőre a koronkaiak érkeznek majd Kincsesbányára

Kincsesbánya és Koronka testvérkapcsolata tizenöt esztendős születésnapjára érkezett Erdélybe a kis magyar delegáció, Takács Szabolcs István polgármester a koronkai községi napok apropóján hívta meg a helyben már többnyire ismert családokat. Bajkai János Kincsesbánya polgármestere, illetve valamennyi kincsesbányai család elismerő okleveleket kapott Koronkától, s az átadón elhangzott: ez a kapocs 15 éve született, de a jövőben is éltetjük, halhatatlan marad. Mint kiderült, korábban Nagy Zoltán kincsesbányai vállalkozó segítségével köttetett e testvértelepülési kapcsolat, az akkor hivatalban lévő Nagy Márton koronkai, s az azóta is regnáló Bajkai János kincsesbányai polgármester közreműködésével, akik e felemelő, évtizedet meghaladó jubileum alkalmából is jó egészségben jelen voltak a közös ünneplésen.

A Kincses-Koronka csapat neki is vágott Székelyföldnek, ahol Farkaslakát, Székeslyudvarhelyet és Csíkszereda környékét fedezték fel, nem utolsósorban a tiltott csíki sör gyárát, ahol az eredeti székely nedű korlátlan fogyasztásán kívül házilag készített cipóban sült csülköt falhatott az elkényeztetett látogató. Az erdélyi gasztronómia megtapasztalása a kedves vendéglátó családoknál is folytatódott, ahol helyi töltött káposztát, padlizsán­krémet, zakuszkát, puliszkát kínáltak mindennap, de a híres vármezei halastavaknál többen pisztrángot is ettek. A községi napok alkalmával táncolással, mulatozással lehetett ledolgozni a felszedett kilókat. Akik felöntöttek a garatra, azok – székelyesen szólva – karjaikkal csak „szelték a levegőt” a koronkai éjszakában.

Aggodalomra ok nincsen, Székelyföldön bőség van, talán nagyobb is, mint minálunk, a székelyek élnek és virulnak, minden magyarországi magyart szeretettel fogadnak, a két község testvértelepülési kapcsolata töretlen és örök. Kincsesbányán 2019 őszén, Koronkán 2020 tavaszán lesznek a helyhatósági választások, ez a kialakult szoros kötelék, a valódi összetartozás beszippantja majd az újakat. Jövőre a koronkai delegáció érkezik Kincsesbányára.