A barlang után most egy 120 méteres üreg bukkant elő a Velencei-hegységben

A mesterséges üregről kérdeztük Pétert.

– Barlangnak nem nevezhető, mert ezt egyértelműen ember készítette. Pákozd közigazgatási területén van a Tompos-hegy és a Pogány-kő között a Bella-patak völgyében – nyilatkozta a Fejér Megyei Hírlapnak. – Semmi köze az egykori Tompos-hegyen működött fluoritbányához – jegyezte meg.

„Emberek huzamosabb idejű tartózkodására lett berendezve”

– 1952–1962 között fejtettek fluoritot a Tompos-hegyen egyrészt mélyműveléssel, illetve több kutatótárót és lejtaknát is készítettek az ércvagyon vizsgálatára. Ez azonban a hegyhez képest a patak túloldalán van, úgyhogy valószínű, hogy ennek az üregnek a létrejötte az említett időszak után történt szovjet lőtérhasználathoz kapcsolódik. Még nem tudjuk pontosan, hogy milyen célból készült. Azt tudjuk csak, hogy egy mesterségesen épített fedezék mögé van elrejtve a bejárata, amelyet nagyon sűrűn benőtt a növényzet. Elképzelhetőnek tartom, hogy szálláshely lehetett vagy lőszerraktár. Jelenleg teljesen üres. Az elgondolkodtató, hogy nem egy bejárata van: rendelkezik egy szintén járható szellőző­kéménnyel is, tehát emberek huzamosabb idejű tartózkodására lett berendezve. A szellőző­kémény és a bejárat közötti magasságkülönbség olyan nyomáskülönbséget hoz létre, ami beindítja a levegőáramlást, így nem tud felhalmozódni odabent a szén-dioxid, mindig friss levegő kerül az üregbe – magyarázta a szakember.

Szemlét tesznek, vizsgálatokat folytatnak

Egy hete jelent meg, Konzekvenciabarlangot fedezett föl Tarsoly Péter barlangkutató a Velencei-hegységben címen egy cikkünk. Ebben írtunk egy körülbelül 300 méter hosszú konzekvenciabarlang felfedezéséről. A szintén a Velencei-hegység gránitjában lévő barlangot Tarsoly Péter Jantsky Béla-barlangnak nevezte el. Tarsoly Péter december 24-én járt először odalent, lapunk munkatársait pedig december 27-én vitte el az évtizedekkel ezelőtt sorsára hagyott, azóta megrogyott bányatáróból a természet ereje által képződött konzekvenciabarlangba (következménybarlangba), amelynek pontos helye az ásványkincsek védelme miatt egyelőre titkos. A napokban, természetesen Tarsoly Pétert követve szemlét tesznek, vizsgálatokat folytatnak a konzekvenciabarlangban többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park és Eötvös Loránd Tudományegyetem hozzáértő munkatársai. Lapunk is nyomon követi majd a fejleményeket. (Egyelőre még nem tudni, hogy a Jantsky Béla-barlang megnyitható-e valamilyen formában a nagyközönség előtt.)

A cikkünk első részében említett 120 méteres mesterséges üreg viszont feltétlenül látogatható.

– Igen, ez bemutatható lesz. Soha nem volt lezárva, nem kötődik bányászati tevékenységhez, tehát nem tilos a felkeresése. Februárban indul a Tompos-hegyi tekergő nevű túra, ennek során mindenképpen érinteni fogjuk. Illetve terveink szerint a Velencei-hegységbe szervezett háromnapos vándortábor során az egyik éjszakát ebben az üregben töltjük el: ott alszunk – ismertette Tarsoly Péter.

– Maga a bejárat a szokásosnak mondható módon megroskadt, kúszva lehet bemenni, majd néhány méter megtétele után föl lehet állni, körülbelül egy állandó kétméteres magassággal végigjárható, az alakja O betűre hasonlít – mondta a barlangkutató. – Ez egy mementó, hiszen valóban, az Ingó-kövek, a természetvédelmi terület egy része korábban lőtérként funkcionált. Ma már ez szinte elképzelhetetlen, de abban az időszakban ez elképzelhető volt. Nem sajnálták sem az időt, sem az energiát arra sem, hogy akár 120 méteres üregeket készítsenek a föld alatt – tette hozzá.

Az említett túrákról majd az ismert közösségi oldal Velencei-hegység túra oldalán találhatnak információt, s persze lapunk hasábjain is.