Jó reggelt, Fejér megye!

Folyton rágózott. Egyszer mentolos ragacsot pörgetett nyelvével a fogai között, máskor cukortól duzzadó édes, eperízű lapokat választott magának. Pedig nem szerette az ízét, számára ez a berögzült tevékenység sokkal inkább volt munkahelyi ártalom. Régen kezdte, talán van már egy évtizede is, mégsem tudott leszokni róla, pedig most már megtehette volna. Munkája már nem követelte a folyamatos rágást, sőt! Egy éve már, amikor először belépett a gyárba, ahol fő feladata lett a korábban gondosan, géppel megfestett lufik mintázatának ellenőrzése. Minden egyes darabot fel kellett fújnia. Mint amikor rágóból gömböt fúj a gyermek… Egykor napszámosként dolgozott, gyümölcsfák ágairól szedte sorra az érett gyümölcsöket. Ott is mindig rágni kellett. Inkább a rágót, mint a hasznot…