A vörös kő otthonában tartottak megemlékezést (galéria)

A bányásznap egy régi hagyomány, melyet korábban minden bányavidéken elérő időpontban tartottak de 1951 óta egységesen szeptember első vasárnapja a hivatalos dátum. Ezen alkalomból gyűltek össze Gánton a helyiek és a meghívottak, érdeklődők, a Bányatelep Látogatóközpontjának udvarán.

– Amikor Balás Jenő, korának csendes, korszakalkotó zsenije megtalálta itt Gánton a vörös követ és érvényt is tudott szerezni kutatásai fontosságának, még nem lehetett tudni mit fog jelenteni ez Gánt jövőjének, fejlődésének szempontjából. Hamar kiderült ennek a kincsnek a stratégiai fontossága, melyet minden aktuális hatalom igyekezett a maga javára fordítani. Aztán amikor a bauxit már kezdett fogyni és a konkurencia is egyre nőtt, leáldozott az a dicső korszak, amit nyugodt lelkiismerettel nevezhetünk a magyar ezüst bölcsőjének. A bánya hatalmas fejlődést hozott a falunak, ezért nem lehetünk elég hálásak a bányászoknak, geológusoknak, mérnököknek és mind azoknak, akik segítették az ő munkájukat. Rájuk emlékezünk ma–mondta Krausz János, a település polgármestere, aki egy fontos, aktuális bejelentést is tett, ünnepi beszédében:

– Egy igen pozitív hírt szeretnék Önökkel megosztani. Ennek a területnek eddig csak kezelője voltunk, de hosszú küzdelem és egyeztetések végén, végre tulajdonosai is lettünk, így már talán könnyebb lesz fejlesztési forrásokat szereznünk a további fejlődés érdekében.–

Ahogy a sváb kultúra, és a bányászat tisztelete hagyomány Gánton, úgy az is az, hogy a bányásznapon elismeréseket ad át a település önkormányzatának nevében a polgármester.

Két elismerést is posztumusz adományozott az önkormányzat. Az egyik díjazott Zimmermann Sebestyénné volt, aki Gánt Község Díszpolgára címben részesült.

– Piri néni, azaz Zimmermann Sebestyénné Kopp Róza Mária, aki 2022- ben elnyerte a Fejér Megye Díszpolgára címet, a gánti közösség emblematikus alakja volt, akit mindenki ismert és mélyen tisztelt. A Vértes Vendéglő szolgált otthonául, ahol egész életét családjával nagy szeretetben élt. Az évek során kiemelkedően sokat tett a faluért, különösen a sváb hagyományok, a bányászhagyományok és a vallási élet ápolása terén. Gondoskodott arról, hogy a sváb nyelv és kultúra ne vesszen el, és szerves része maradjon a gánti mindennapoknak, és ő kezdeményezte a falu kis Mária-kápolnájának felújítását is.

Rádl Ferencné a Gántért díjat kapta. A posztumusz elismerés átadásakor elhangzott a díjazott méltatása is.

– Rádl Ferencné, született Kopp Margit 1938. augusztus 10-én látta meg a napvilágot Gánton. Már gyermekkorában mélyen kötődött szülőfalujához, ami egész életében meghatározó szerepet játszott. Házasságkötése után Székesfehérváron telepedett le, ahol 1994-es nyugdíjazásáig a Belvárosi Óvodában nevelte az apróságokat. Nyugdíjazása után testvérének és keresztgyerekeinek segített Gánton, a Vértes Vendéglőben, amíg ereje engedte. A sváb település, mindig is szívügye maradt és különösen fontos volt számára a gánti katolikus templom, ahol vallásos hitét gyakorolta.–

A másik „Gántérť" címet Dieter Bock kapta, aki 1998-ban volt először Gánton Georg Beckerrel.

– Már első látogatása alkalmával nagyon lenyűgözte Gánt vendégszeretete, ezért hazatértük után úgy döntöttek, hogy a következő évben megismétlik a látogatásukat, majd ezután rendszeresen jöttek Gántra és szervezték a gántiak kiutazását Eschwegebe. Ettől kezdve szívügyévé vált Gánt és Eschwege testvérkapcsolatának ápolása, a sváb hagyományok megőrzése. Számos rendezvény és esemény szervezésében vett részt, amelyeknek célja a két település lakóinak egymáshoz közelebb hozása volt. Gántot második otthonának tekinti, ezért mindent megtesz a két település közti jó kapcsolat megőrzéséért.

Idén Gánt vezetői Boros Enikőt és Boros Ferencet részesítették a Szebb Gántért címben.

– A díjazottak több mint két évtizede állandó vérteskozmai lakosok, hétköznapjaikat is a településen töltik. Rendszeres résztvevői és szereplői a vérteskozmai eseményeknek. Az ingatlanjukon folyamatosan ápolják a gondosan telepített dísznövényeket, díszítő fákat, virágos ágyásokat, gyepet. Természetközeli technológiával intenzív ágyásokban termelnek több zöldségfélét, gyümölcsöket saját, illetve családi szükségletre. Felesleg esetén a szomszédokat is vendégül látják, megajándékozzák zöldségekkel, gyümölcsökkel vagy abból készített tartósított termékekkel.. Nem csak a kerítésükön belüli területeket gondozzák, hanem az ingatlan előtti közterületet, az ott lévő műtárgyat is ápolják–hangzott el a méltatás során.

Az emlékműnél nem csak Krausz János polgármester és Groszeibl Márton alpolgármestere koszorúzott, hanem Mécs Csaba GÁNT-Ért nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Csurgó Lajos OMBKE Fémkohászati Szakosztályának elnöke, és Krauszné Gróf Zsuzsanna a Gánti Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is.

A látogatóközpontban tartott megemlékezést követően a település szívében folytatódtak a programok. Elsőként szentmise volt a Szent Vendel templomban.