Mobil az iskolában: ezek az első napok tapasztalatai

Széleskörű digitális konzultáció zajlott a nyár folyamán Magyarországon arról, vajon szükséges-e az okoseszközök korlátozása a nevelési-oktatási intézményekben. A Belügyminisztérium szakmai szervezetekkel konzultált, mielőtt kiadta a szeptember 1-jén hatályba lépő (245/2024. számú) kormányrendeletét. Egyértelmű visszajelzések alapján hozta meg a kormány a döntést arról, hogy „a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök” használatát korlátozni kell az iskolákban. Az iskolák már ennek tudatában nyitották meg a tanévet szeptember 2-án.

Teendő a telefonokkal

A rendelet egészen pontosan meghatározta azt is, mi a teendő: „a  használatában korlátozott tárgyat a  tanítási  nap kezdetén, a  tanítási órák megkezdése előtt – kollégiumban a  foglalkozás megkezdése előtt – az  intézmény házirendjében meghatározottak szerint leadja – a  kollégium kivételével – a tanítási nap időtartamára, és azt a házirendben meghatározottak szerint visszakapja”. Az átvett eszközöket a rendelet szerint elzárt helyen kell tárolni. Ha valakinél mégis engedély nélkül okoseszközt találnak, el kell venni tőle – szól a szankció. Az órák végéig tartó elkobzáson túl más büntetést nem ír elő a rendelet.  

Erről a kérdésről természetesen mindenkinek megvan a maga véleménye, jól látszik ez a feol.hu közösségi oldalán adott olvasói válaszokból is: a szülők többsége egyértelműen a döntés mellett áll, sőt, számos iskolában már rég bevezetett gyakorlat a mobiltelefonok használatának napközbeni tiltása. Van azonban, aki szerint a használat tiltása elegendő lenne, de ne vegyék el, mások szerint viszont nincs semmi szükség rá a tanórák alatt. Vannak, akik úgy vélik, a telefonok tárolására szolgáló elzárt szekrények feltörésétől kell akkor mostantól tartani, mások pedig attól tartanak, hogy a gyerek nem fogja tudni felhívni őket, ha az iskolában bajba kerül.

Iskolai használat? Nem lehetetlen

Diákok és szülők között is akad azonban, akik arra hívják fel a figyelmet: iskolaidőben is érkezhetnek olyan feladatok és értesítések a mobiltelefonos applikációkon és online kommunikációs csatornákon keresztül, melyeket mobiltelefon nélkül nem tudnak megoldani. Ezen aggodalom miatt is érdemes elolvasni a nem hosszú, de egyértelmű kormányrendeletet, amely leszögezi: „a  birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató vagy a pedagógus végzi a tanulmányi rendszerben, azzal, hogy rögzíti a) a birtoklás és a használat célját, b) az engedély érvényességének időtartamát (tanóra, foglalkozás, tanítási év), továbbá c) a birtokolható tárgyat.” Magyarán ha szükség van az eszközre, a tanárok engedélyezhetik a használatát.

Az érintettek: nehéz váltás

Persze valljuk be, ez a lépés valóban nem lehet könnyű annak a generációnak, amely szinte már mobiltelefonnal a kezében született. Azon olvasnak, tanulnak, hallgatnak zenét, néznek filmet, tartják a kapcsolatot a barátaikkal – olyan számukra, mint egy harmadik, digitális kéz, melyet most nélkülözniük kell, iskolaidőben. Hogy ez függőség-e vagy a 21. század elkerülhetetlen velejárója, nehéz megállapítani. De az aggodalom, melyet a felelősségteljes felnőttek éreztek már évekkel ezelőtt a kérdésben, jogos. Erről így vélekedik Lábodi Zoltán, a Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója:

– Nálunk Gárdonyban az első tanítási napon a gyerekek nagy része már tudta, hogy a telefonhasználatuk korlátozott lesz. Nem volt számukra olyan nagy újdonság ez, hiszen már három éve tiltjuk iskolaidőben a telefon használatát, azonban eddig nem vettük el tőlük. Most azonban, tudván a kötelező változásról, sokan nem is hoztak magukkal telefont, akik mégis, az első óra kezdetén kikapcsolva átadták az osztályfőnöknek – mesélte a feol.hu-nak az igazgató. A Gárdonyi Géza Általános Iskolában minden osztálynak zárt rendszert alakítottak ki. A fémszekrényekbe a tanárok teszik a készülékeket, melyek használata tanári engedélyhez kötött. – A hároméves tapasztalatunk az, hogy sok minden jó irányba változott, amint tanári engedélyhez kötöttük a mobiltelefon használatát. Azt vettük észre ugyanis, hogy egy ideje már nem beszélgetnek, szünetekben nem fociznak a gyerekek, csak mindenki a mobiltelefonba mélyed. Sőt, voltak tiltott videófelvételek és hasonlók is. Amint bevezettük a korlátozást, gyökeresen megváltozott minden.

Nyugat-Európában már bevett gyakorlat az, amit a magyar kormány most bevezetett – mutat rá Csapó Tamás, volt martonvásári iskolaigazgató, a Protestáns Felsőoktatási Szakkollégium igazgatója. Mint a feol.hu kérdésére elmondta, nem történt más, mint hogy „követjük az eddigi oktatási tapasztalatokat”.

– Ésszerű módon alkalmazkodott a magyar oktatáspolitika a trendekhez – tette hozzá a szakember, aki egyértelműen támogatja, hogy pedagógus irányításával lehessen használni az iskolákban az okoseszközöket. – Intézményvezetőként az volt a tapasztalatom, hogy sokszor nehéz volt koordinálni a telefonhasználatot, ha a diákoknál volt a készülék. Meg kell szokniuk, hogy nincs náluk, mert legtöbbször csak kényszercselekvés volt a nyomkodása. Ha pedig szükséges az órai gyakorlatok során a használata, én magam is engedélyezem és alkalmazom az okoseszközöket. Felelős pedagógusi hozzáállással és tervezéssel tehát megoldható a kérdés.