Mátyás halotti pajzsának kalandos története Székesfehérváron

A történész beszélt a király temetésének körülményeiről és az ehhez kapcsolódó uralkodói reprezentáció korabeli szokásairól, a halotti pajzs létrejöttének körülményeiről és a rajta látható címerekről. Az alkotás historiográfiájáról, utóéletének állomásairól, továbbá a műtárgyról készült másolatok hollétéről és keletkezésük körülményeiről is sok érdekesség hangzott el.

Az alkalom nem várt meglepetése volt, hogy az előadás végén a hallgatóság soraiból fölemelkedett Janek György, aki az eredeti pajzs 1990-es magyarországi bemutatásának kezdeményezője és egyik szervezője volt. Mint az egykori atléta elmondta, 1990-ben egy eső elől menekülve futott be Párizsban a Les Invalides épületébe, ahol az egyik tárolóban figyelt föl a műtárgyra, és különösen az alatta olvasható föliratra: „Hunyadi Mátyás német-római császár pajzsa”. Innentől szenvedélyes amatőr kutatója lett a témának.

A pajzs egyébként az előadó feltevése szerint 1490-ben készült, vélhetően Székesfehérvár területén, az alatt a nagyjából két hét alatt, amíg a Bécsben elhunyt uralkodó testét hajóval előbb Budára, majd szekérrel a végső nyughelyre, a fehérvári koronázóbazilikába szállították. Anyaga hársfa, amelyet bőrrel vontak be, enyvvel kevert gipsszel alapoztak, végül aranyfüsttel borítottak. Mátyás nagy pompával megtartott, 1490. április 25-i temetését követően minden bizonnyal a sír mellett, a többi hatalmi jelvénnyel együtt, kifüggesztve volt látható. Innentől kezdve a halotti pajzsot megemlítő biztos forrást csak az 1805 utáni évekből találunk, miután Napóleon gazdag hadi zsákmányt küldetett Bécsből Párizsba.

A becses tárgyat egy francia műgyűjtemény jegyzékében említik meg, ahonnan a pajzs útja már egyenes a Les Invalides-ig. Érdekesség, hogy nem Janek György az első magyar, aki Párizsban rátalált Mátyás halotti pajzsára. 1843-ban ugyanis egy ott élő arisztokrata is felfedezte a Les Invalides kiállított tárgyai között, és erről levélben értesítette a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóját. Kubinyi Ágoston, meggyőződvén a tényről, kérelmezte a francia uralkodótól a pajzs visszaszolgáltatását, cserébe azonban csak egy élethű másolatot kapott I. Lajos Fülöptől. Éppen, mint közel 150 évvel később: 1992-ben a francia állam ismét küldetett egy másolatot. Ez tekinthető meg szerdától.