Bepillantás zárt függönyök mögé – új tánc a balett színháztól

A Harangozó-díjas koreográfus, a város idén megalakult kortárstánc társulatának vezetője szervez, tárgyal, próbát vezet, s még számos feladata akad, hiszen a balettszínház egyszerre több darabot is gyakorol. Mindeközben pedig Egerházi Attila igyekszik megmaradni annak, ami valójában: művésznek, aki érzékeny szemmel figyeli a világot, a jelenségeket, amelyeket aztán a saját lényén átszűrve, érzelmekkel telítve, a tánc nyelvén ad át másoknak. Ahhoz pedig, hogy mi, a közönség úgymond „vegyük az adást”, semmi másra nincs szükség, mint arra, hogy egy kicsit elengedjük magunkat, és hagyjuk, hogy hasson ránk a dinamikusan vagy finoman mozduló testek látványa a díszlettel és a kosztümökkel, a zenével.

Az értelem helyett inkább az érzelmeknek van itt szerepük, legalábbis az olyan estek kapcsán, mint amilyen a keddi lesz. Amikor több, egymástól független, egy-egy hangulatot megjelenítő rövidebb koreográfiát adnak elő. Ezek mások, mint az úgynevezett cselekményes, hosszabb, ismert történetekből kiinduló, irodalmi vagy zeneművekhez kötődő darabok. Olyan is lesz, ám Egerházi Attilát először arra kértük, beszéljen a Bolero című estjükről, amelyen a címadó mellett még négy másik táncmű látható majd. A legújabb a Zárt függönyök, amelynek különlegessége, hogy ebben szinte az egész jelenlegi, tizenhárom szerződtetett táncossal működő társulat szerepel.

– Eléggé összetett, mégis nagyon egyszerű darabról van szó. Nehéz beszélni róla, éppen ezért fogalmaztam meg táncban a mondanivalómat, ám természetesen körülírható az a gondolat, amelyet kibontunk a koreográfiában. Ezt a táncszínházi előadást valóban a szívvel kell olvasni, s nem az ésszel, illetve, a kettő kombinációjával, de nem szükséges túlságosan keresni az értelmét. Abban a pillanatban, ahogyan a bennünk lakó gyermek kíváncsiságával, nyitottságával közelítünk felé, „kinyílik a zárt függöny”, és mögé bepillantva, jó esetben megérezzük, miről szól a balett. Hiszen minden ilyen és hasonló előadás egy-egy felfedezés. S amint fölfedezem a balettben rejlő kincseket, rá is érzek, és megértem annak üzenetét. Átélhetem általa a katarzist, ami a színház lényege lenne.

A „Zárt függönyök” pontosan a bennünk lakó gyermekről szól, aki még nyitottan, bizalommal fogadja a külvilág felől érkező ingereket, élményeket. Idővel azonban, ahogyan felnő, szépen lassan bezárkózik, behúzza a függönyt, nem nyílik meg minden esetben, mert védekezik a világ és az onnan érkező kellemetlenségek ellen. Vannak viszont olyan helyzetek, élmények, amikor ezek a függönyök ismét szétnyílnak, s a felnőtt, sérülékeny emberből újra előbújik az egyébként rejtettebb, érzékeny lénye. A darab olyan zenei és képi világgal dolgozik, hogy a színházi előadás során megpróbálja ezeket a zárt ajtókat, összehúzott függönyöket megnyitni a nézőben.

Egerházi Attila úgy érzi: az augusztus óta együtt dolgozó, külföldi és magyar táncosokat összefogó társulat tagjai – a tizenhárom táncművész és a hét gyakornok – értik és érzik az ő szándékait, s nem csupán fizikálisan, hanem érzelmileg és mentálisan is igyekeznek a legtöbbet kihozni magukból. Ahhoz persze, hogy a másik szinte minden rezdüléséből olvassanak, tökéletesen összecsiszolódjanak, több időre van szükség, hiszen a közös munka nemrég kezdődött.

A címadó „Bolero” kapcsán, amely Ravel elementáris zenéjére készült, a társulatvezető elmondta: az eredeti koreográfiát több mint tíz éve alkotta meg, múzsája, Cristina Porres Mormeneo hatására, aki a mai napig a kedvese. Kapcsolatuk nagyon szoros, amely közös szakmai és művészi munkájukban is megnyilvánul. Cristina a társulat szólistája, balettmestere, valamint próbavezető balettmestere, továbbá a repertoár egyes balettjeinek koreográfus asszisztense. Neki – ahogy a társulat körül tevékenykedő sok más embernek – nagyon sokat köszönhet – tette hozzá Egerházi Attila.

Az október 16-án 19 órakor kezdődő előadás előtt a társulat Beszéljük meg! címmel közönségtalálkozóra invitálja azokat, akik szeretnének még többet megtudni a darabokról s magáról a balett színházról. A helyszín a Vörösmarty Színház kávézója.