A bodajki festő, K. Spányi Béla képeiben ugyanazok az alakok köszönnek vissza, de mindig máshogyan (képgaléria)

Komor ormok sorakoznak gyakran párában ázó, fenyőborította lábakkal vagy éppen felhőket karcoló csúcsokkal. A hegyek között zavaros vizű patakok rohannak szilajon, így néha kicsapva a mederből, vízzel árasztják el a partokat, posványossá téve a vidéket. Ebben az ősi, ember előttinek ható környezetben látta meg a szépet és a jót K. Spányi Béla festőművész. Meglátta az erdők lombjai között beszűrődő napfény ezernyi színét és játékát, és meglátta a posványok élővilágának, békáinak életét, szépségét, ahogy azt is, hogy a csodálatosnak bemutatott pocsolyalakók milyen veszélynek vannak kitéve, ha rendet vág közöttük Spányi fekete-fehér tollú, vörös csőrű kedvence, a gólyamadár. 

Egyes hírek szerint Peske Gézát, Bodajk másik híres festőművészét is idecsalta a dunántúli településre Spányi, aki a szó szoros értelmében a hely rabjává vált. Bár Pesten született 1852-ben és porhüvelye is a Fiumei úti sírkertben pihen, a lelke örökre Bodajkon maradt és ezt szinte valamennyi képzőművészeti alkotásai bizonyítja. Ezek közül volt sok híres, és nem kevés megrendelésre készült, melyek azóta is magángyűjteményekben vannak. Most, a festő születésének 170. évfordulóján, ezekből a magángyűjteményi darabokból nyílhatott tárlat a Helytörténeti Élet-Kép-Tárban. A kiállítást szervező Bodajki Helytörténeti Egyesület vezetőjét kérdeztük Spányi és a település kapcsolatáról. 

Jung Károly kérdésünkre elmondta: - Spányi hosszú időn át itt lakott Bodajkon, és ez talán Peske Gézának is köszönhető. Ő is helyi festő volt, aki itt született és itt is halt meg. Róla korábban még utcát is neveztek el. Peske tudta, hogy a Bécsben tanult, a szolnoki művésztelepen, sőt a Münchenben is alkotó Spányi szereti a mocsaras tájakat, így ez a vidék éppen neki való volt. 

A civil szervezet elnöke hangsúlyozta: - Természetesen nem csak ilyen jellegű alkotásai voltak Spányinak, hiszen Lengyelországban festette a Bem-Petőfi körképet és Feszty Árpádnak is segített tájképes részletek elkészítésében. A képeket k. Spányi néven írta alá. A k. előtag királyffy-t jelent, melyet Ferenc Ferdinánd adományozott a Spányi családnak. 

A kiállítás előéletéről azt mondta Jung: ­- A 170 éve született bodajki festő munkásságát bemutató tárlaton közel egy tucat eredeti festményt láthatnak az érdeklődők. Öt tulajdonos adta össze a tárlat anyagát. A képek tulajdonosai első szóra megadták hozzájárulásukat a festmények bemutatásához. Munkatársaim, az egyesületi tagok pedig sok-sok munkával járultak hozzá a kiállítás előkészítéséhez, lebonyolításához. 

A város polgármestere, Wurczinger Lóránt azt mondta a megnyitón: - Spányi Béla a mi társunk, a mi atyánk volt és bizonyára nagyon örülne, ha most itt lehetne és láthatná, hogy a Hang-Szín-Tér Művészeti Szakközépiskola diákjai jelen vannak ezen az eseményen, hiszen a művész fejében már akkoriban kialakult egy festő-, illetve művésztelep gondolata, megalkotása. 

Az eseményre meghívót kapott Spányi Antal megyés püspök is, aki közeli rokonságban áll a festőművésszel. A főpásztor nemcsak a megnyitón elmondott köszöntőjével támogatta a kiállítást, hanem személyes tárgyakkal is, melyeket nagy becsben őriz a Spányi család. A megyéspüspök elmondta: - Felmenőm sikeres festőművész volt, alkotásai ott vannak a Parlamentben, de ott volt régen a főurak szalonjainak, a polgárok szobáinak falán. Az ő festői tehetségét a családból sajnos nem örökölte egyikünk sem. De örököltük azt, ami erre a családra évszázadok óta jellemző, ez pedig nem más, mint az az érzés, az a lélek, amely létrehozta Spányi Béla alkotásait. Emiatt ezek a képek nemcsak közel állnak hozzám és a családom tagjaihoz, hanem úgy érezzük, mintha belőlünk fakadnának. 

A főtisztelendő hozzátette: - Spányi Béla valószínűleg vehetett volna lakást Pesten vagy bárhol máshol, de valahogy eljutott Bodajkra és itt maradt. Megihlették a békák, a tavak, a tájnak a szépsége, a fény játéka, de megragadta őt ennek az átimádkozott helynek a sajátos lelkisége is. 

A megnyitót követő tárlatvezetésen Dományi Virág művészettörténész, a művészeti iskola tanára kalauzolta a több turnusban bejutó érdeklődő időseket és fiatalokat Bodajk festőjének képei között. 

Mint azt Jung Károlytól megtudtuk, a művész alkotóhelye, a bodajki vadászkastély szomszédságában megtalálható Spányi-villa az előttünk álló, Mária-napi búcsúval ünnepelt hétvége mindkét napján nyitva lesz az érdeklődők előtt.