Egyelőre Magyarországon szeretne fejlődni a fiatal női jégkorongozó

Az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémián kezdte karrierjét Horváth Imola, aki báty­ját, Milánt – aki idén töltötte első profi szezonját a Fehérvári Titánok keretében –, valamint húgát, Nikolt követte a jégcsarnokba. 14 évesen már betalált az U18-as világbajnokságon, nem véletlen, hogy a fővárosban is felfigyeltek tehetségére. A magyar bajnoki alapszakasz pontlistáján csapatából ő szerezte a legtöbbet, szám szerint 14-et, amivel sikerült megelőzni a felnőtt válogatottból jól ismert Gasparics Fannit.

Miért éppen a jégkorongot választotta?

– Azért erre a sportágra esett a választásom, mert bár több sportot próbáltam kiskoromban, ezt találtam a legizgalmasabbnak. A bátyám is jégkorongozik (és a húgom is), így gondoltam, én is kipróbálom, miután a testvérem keresztapja felvetette, miért is ne kezdjem el.

Az osztrák és a magyar bajnokságban is a KMH Budapest mögött a második helyen zártak. Hogyan értékelné az elmúlt idényt?

– Csapatszinten és egyéni teljesítményt tekintve is büszke vagyok az előző szezonra. Elsőéves csapatként sikerült a döntőig menetelnünk az osztrák bajnokságban, egyénileg pedig, úgy érzem, sokat sikerült fejlődnöm. Ebben rengeteget segítettek az idősebb csapattársaim.

Milyen érzés, hogy az ország egyik legjobb csapatában szá­mítanak önre?

– Nagy örömmel tölt el, hogy egy ilyen jó csapatban, mint a MAC, edzhetek nap mint nap, illetve itt fejlődhetek felnőtt játékosok segítségével.

Az U18-as válogatottban is kulcsjátékosnak számít, amelynek színeiben 2019-hez hasonlóan idén is bronzzal zárták a divízió I/A világbajnokságot.

– Az idei junior világbajnokság eredményére nagyon büszke vagyok, az ottani egyéni teljesítményemre már kevésbé. Nem igazán jött ki úgy a lépés, ahogy azt elvártam magamtól.

Mik a visszajelzések a felnőtt válogatott részéről, mikorra várható az oda szóló meg­hívó?

– Szerencsére az edzőktől és a csapattársak részéről is csak pozitív visszajelzést kaptam. Nagyon remélem és bízom benne, hogy jövőre is meghívnak az edzőtáborba, úgy, mint idén.

Milyen célokat tűzött ki a jövőre nézve?

– Hosszú távon a célom az, hogy bemutatkozhassak egy külföldi csapatban. Kaptam már megkereséseket amerikai csapatoktól, ezek nagyon megtisztelő lehetőségek voltak, de úgy érzem, még itthon is tudok fejlődni.

Hogyan tartja magát formában a mostani helyzetben, mennyire sikerül megoldani, hogy ne essen ki teljesen az intenzív testmozgás?

– Szerencsére kaptunk edzéstervet, amit mindennap el kell végeznünk. A befejezett munkát el kell küldenünk az edzőknek, így látják, ki hogyan dolgozik. Úgy érzem, ez segít minket szinten tartani, ha már a jeges edzések kiestek. Persze ez mindenkinek, ahogy nekem is, nagyon hiányzik.

Melyek azok a „hétköznapi” dolgok, feladatok, amelyekre most több idő jut, mint általában ilyenkor?

– Most, mivel szinte egész nap itthon vagyunk, sokkal többet tudok segíteni a ház körüli munkákban. A fűnyírás mellett a kertben is szívesen segítek, de a mosás is az én dolgom lett.