Nagyszerű érzés megélni, ahogy a természet jelez!

A vízminősítést kémiai vizsgálatokkal kiegészített BISEL módszerrel végzik a diákok, majd a mérés adatait, valamint az értékelést egy országos adatbázisba töltik fel, amely ide kattintva megtekinthető.
A diákcsoport egy igen lelkes tagja, Csorvási Nikolett 11. évfolyamos tanuló így foglalta össze a módszer lényegét:
- A szabad szemmel látható gerinctelen élőlények a vízminőség jelzőiként szolgálnak, ezért ezeknek az élőlényeknek a jelenlétét vizsgáljuk a patak iszapjában. Minél érzékenyebb egy élőlény, annál tisztább vízben tud csak életben maradni, és minél tisztább a víz, annál többféle élőlény található benne. Tehát, ha sokféle élőlényt találunk a vizsgálat során, kezdhetünk örülni a jó vízminőségnek!
A vizsgálati módszer három fontos lépésből áll: a mintavételből, a feldolgozásból és az értékelésből. Természetesen a körülményekről a helyszínen jegyzőkönyvet készítünk: felírjuk a legfontosabb időjárási adatokat, a vízfolyás lényeges jellemzőit: megmérjük a víz hőmérsékletét, kémhatását, a vízfolyás sebességét. Feljegyezzük a meder jellemző adatait és vízmintát is veszünk a későbbi kiegészítő kémiai vizsgálatokhoz - részletezte a módszert Nikolett.

Kocsis Kata, szintén 11. évfolyamos diák az eddigi vizsgálatok eredményeit összegezte:
- A Torna-patakon évente kétszer, mindig ugyan azon a két helyen - a falu előtt, itt lép be a patak a falu területére, és a falu végén, ahol elhagyja a patak a települést -, végzünk vízvizsgálatot minden évben tavasszal, május végén és ősszel, szeptember utolsó hétvégéjén. A 2010. tavaszi mérést csak részben tudtuk elvégezni, mert igen magas volt a vízállás és erős a sodrás, így nem tudtunk iszapmintát venni. A kémiai eredmények azonban tiszta, de erősen iszapos, felkavarodott vízminőséget mutatnak.
Ha a korábbi eredményeket vesszük figyelembe és összehasonlítjuk a két helyszínt, lényeges különbség figyelhető meg. A települést elhagyva általában tisztább vizet találtunk, mint Városlőd előtt, holott azt várnánk, hogy a falu előtt tisztábbnak kellene lenni a pataknak. Ennek két oka lehet. Az egyik: vízfolyásunk még a település előtt szennyeződik, így eleve nem tisztán jut Városlődre. Másrészt: négy éve elkészült a regionális szennyvíztisztító telep, amihez kapcsolódva csatornahálózat épült ki Városlődön. A háztartások többségéből a kommunális szennyvíz így nem kerül tisztítatlanul a Torna-patakba.
Az utóbbi megállapítást látszik igazolni az elmúlt évek és az idei mérések eredményeinek összehasonlítása.
Ha nem is ugrásszerűen, de kimutathatóan javult a vízminőség. Ezt az érzékenyebb élőlények megjelenése és a magasabb egyedszám is mutatja. Nagyszerű érzés időről időre megélni azt, ahogyan a természet jelez, mi pedig észlelni tudjuk - fejtette ki Kata.

A vizsgálatok után mindig jut idő kirándulásra is - fűzte hozzá Sajtos Márton, 10. osztályos tanuló. - Bebarangoljuk, felfedezzük a környéket és emellett érdekes élőlényeket találunk. Az egyik kiránduláson például egy pannongyík haladt el mellettünk az úton. Nem mindenki büszkélkedhet ilyen különleges útitárssal! Később, az erdőben pedig gyönyörű színekben pompázó taplókat láttunk. Nem mindennapi élményben volt részünk!
Június első hétvégéjén pedig, esős időben ugyan, de régi szokásunkhoz híven elindultunk túrázni a közeli Hölgykőhöz, azonban útközben a két tanárnő - Kis-Pál Zsuzsanna és Borjánné Nyul Katalin - észrevettek egy kiírást az egyik kerítéskapun: Lömann Kristály. Bementek, érdeklődtek és legnagyobb meglepetésünkre a cég tulajdonosa, egy kedves házaspár igen barátságosan fogadott bennünket. Megmutatták milyen munka folyik a területen, bepillantást nyerhettünk az üvegtechnika világába és magunk is kipróbálhattuk az üvegcsiszolás és a homokfúvás egyszerűbb technikáit, amelyek mindenki számára maradandó élményt nyújtottak.

Lassan bebarangoljuk az egész környéket, és állíthatom, valóban különleges szépségű tájon fekszik Városlőd. Aki teheti, látogasson el ide és fedezze fel az apró csodákat!