Volt alkotmánybírák a nyugodt alkotmányozási folyamatot, az egyértelműséget hiányolják

Zlinszky János szerint az alaptörvény szövegezése túl messzire haladt ahhoz képest, hogy milyen alapvető kérdések maradtak még mindig megválaszolatlanul, így néhány nappal a zárószavazás előtt meglehetősen elkésett a szakmai vita. 
A volt alkotmánybíró úgy véli: alkotmányozási szükséghelyzet ugyan nincs, de a húszéves átmeneti állapot és a kétharmados parlamenti felhatalmazás mintegy "kötelezettséghelyzetet" teremt. 
A professzor három kérdéskört emelt ki, ahol az idő rövidsége ellenére is átgondolásra van szükség: ezek a preambulum alapfogalmai, az alapjogok és a közvagyonnal gazdálkodók közigazgatási különbíróság kontrollja alá helyezésének témája. 
A Nemzeti hitvallás elnevezésű preaumbulum kapcsán a volt alkotmánybíró arra mutatott rá, hogy több abban használt alapfogalom nincs precízen tisztázva, így például az ország, a nemzet, a nép, vagy a polgár. Ez pedig oda vezethet, hogy nem egyértelmű többek között az, hogy mit is ért az alaptörvény javaslata a más országokban élő magyarokért vállalt állami felelősségen.   
Megfontolandónak tartja a professzor, lehet-e az alapjogok már elért szintjéhez képest visszalépni az új alaptörvényben, például a szociális biztonság, az egészséges környezet, az egészségügyi ellátás, vagy akár a jogbiztonság terén. 
A közvagyonnal való szakszerű és tisztességes gazdálkodást a volt alkotmánybíró szerint egy külön erre a célra felállított és megerősített közigazgatási bíróságnak kellene végeznie, mert a jelenlegi bírói kar erre nincs felkészülve. Az pedig nem tartható tovább, hogy az állami vagyonnal sáfárkodók egyre gyakrabban tulajdonosként viselkednek és a sajátjuknak tekintik a közösség rájuk bízott vagyonát - értékelte. 
Kukorelli István volt alkotmánybíró több ponton kapcsolódva egykori kollégájához, előadását azzal kezdte: "az utolsó percig szólni kell!".
A szakember a Nemzeti hitvallás és az új alaptörvény javasolt szövegének viszonyáról szólva megjegyezte, hogy az új alaptörvény Európa egyik legrövidebb alkotmánya lesz, a leghosszabb preambulummal.
Kukorelli István szerint hiányzik a koherencia és a normativitás ebből a harmincmondatnyi "alkotmányos költészetből, egyfajta fohászból".
A szakember felvetette: a többes szám első személyű megfogalmazás alanya a preambulumban, hol a magyar nemzet, hol pedig Magyarország polgárai; kérdéses, hogy a magyar nemzet részei-e az országban élő nemzetiségek. A preambulumban rögzített történelmi narratíva, nemzeti história szelektív, vitatható, a köztársasági államforma kihagyása pedig elfogadhatatlan Kukorelli István szerint.
Horváth Attila jogtörténész előadásában többek között kitért arra, hogy az új alaptörvény javaslata tartalmazza Erkel Ferenc Himnuszhoz írott eredeti dallamának kottáját, ami azonban köztudottan nem azonos a jelenleg használttal, hanem annál egy gyorsabb, pattogósabb, verbunkos jellegű zenemű. A Himnusz mai lassúbb, méltóságteljesebb dallamát ugyanis Trianon után, az 1920-es években alakította ki Dohnányi Ernő zeneszerző.

Cikkek az alkotmányozásról ide kattintva!