1 órája
Magyar Péterre támaszkodva buktatna kormányt Jakab Péter
A Tisza párt és annak elnöke hátán térne vissza a Jobbik bukott elnöke, aki utcai nyomásgyakorlással oszlatná fel az Országgyűlést – írja a Magyar Nemzet, amely Jakab merész terveivel kapcsolatosan az alkotmányjogászt kérdezte.
Jakab Péter új szövetségest keres
Forrás: MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt
Ha Magyar Péter biztosítja az utcai nyomásgyakorlást, azaz tüntetést, blokádot, akkor én kezdeményezem a parlament feloszlatását és az előre hozott választás kiírását – ezt üzente a közösségi médiában a Nép Pártján Mozgalom vezetője, akinek jobbikos karrierje éppen amiatt ért véget, mert a legutóbbi országgyűlési választások előtt még Jobbik- elnökként a DK vezette baloldallal fogott össze, egy éve próbál támogatókat találni kormánybuktató ötletével, mindeddig hiába. Ezért most a Tisza elnökének ajánlgatja magát, hátha új szövetségesre lel.
A bukott Jobbik-elnök elnöke az is írta, hogy a parlament feloszlatásához, és az előre hozott választás kiírásához szükséges határozati javaslatot majd ő országgyűlési képviselőként benyújtja a parlament elé,
Magyartól pedig azt kéri, „biztosítsa a társadalmi, utcai nyomásgyakorlást egészen addig, amíg a Tisztelt Ház meg nem hajol a népakarat előtt, s meg nem szavazza önmaga feloszlását."
Jakab tüntetésre, rendbontásra, blokádra, általános engedetlenségre buzdít, de ennek lehet büntetőjogi következménye, mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász úgy fogalmazott, hogy
utcai blokád szervezésére és az Országgyűlésre gyakorolt nyomás jogellenes nyomásgyakorlásra irányuló cselekmények – amennyiben kívül esnek a szabad véleménynyilvánítás körén – bizonyos feltételekkel bírhatnak büntetőjogi relevanciával is.
Kifejtette, az alaptörvény biztosítja a békés gyülekezés jogát, amely minden magyar állampolgárt megillet. –
E jog alapján a polgárok szabadon szervezhetnek és vehetnek részt gyűléseken, amennyiben azok békések és nem sértik mások jogait. Azonban a gyülekezési jog gyakorlása nem korlátlan, ugyanis, ha a blokád vagy tüntetés békés jellege megszűnik, akkor a gyülekezési jog korlátozása alkotmányellenesnek minősül és a hatóságok kötelesek feloszlatni a gyűlést
– fogalmazott Lomnici Zoltán. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon a hatóság rendelkezésével szemben általános engedetlenségre uszít, bűncselekményt követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A teljes cikket és a további részleteket ITT olvashatja el.
