Még a vad is tudja, hogy jobb az ökogazdálkodás

Az Agrárminisztérium idén lehetőséget teremtett az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása elnevezésű felhívások folytatására, illetve egyes támogatások kötelezettségvállalási időszakának meghosszabbítására – áll a tárca nemrég kiadott közleményében. A minisztérium a korábbi évek gyakorlatát jelentősen megváltoztatta, így a két programban maradni kívánó, közel 10 500 gazdálkodó számára az 5. éves kifizetési kérelmük kapcsán kiadott döntés jogerőre emelkedése után szükség van módosított támogató okiratok kiállítására is.

A napokban kiadott minisztériumi közleménynek éppen az a célja, hogy ráirányítsa a kedvezményezett gazdálkodók figyelmét arra, hogy ha kötelezettségvállalási időszak meghosszabbítása iránti kérelmet, illetve kötelezettségátvételi kérelmet nyújtottak be, úgy a 2021. évre vonatkozó kifizetési igényléseiket a valóságnak megfelelően és a hosszabbításra irányuló nyilatkozatok figyelembevételével abban az esetben is be kell nyújtani az egységes kérelem keretében, ha még nem rendelkeznek jogerős módosított támogatói okirattal. Az ezzel kapcsolatos információk bárki számára elérhetők a www.palyazat.gov.hu, illetve a www.mvh.allamkincstar.gov.hu oldalakon.

Az AKG program régóta sikeres, ám az ökogazdálkodás még csak most kezdi megvetni a lábát a magyar rögön. Ezzel kapcsolatban Bognár Gáborral beszélgettünk. A Csókakőn élő gazdálkodó elmondta:

– Ez a fajta tevékenység jelentősen megváltoztatja a gazdálkodók eddigi gyakorlatát, ugyanis bizonyos módszerekről le kell mondani. Például tilos kijuttatni a termésfokozó eszközök nagy részét, gondolok itt a legtöbb gazda által használt nitrogénre. De nem használható a növényvédelemben megszokott kemikáliák nagy része sem.

Bognártól megtudtuk, még gyomirtó szer sem könnyítheti a munkát, sőt, a rovarölő szerek jelentős hányada sem illeszthető be ebbe a gazdálkodási formába. Csak azon hatóanyagok jelentenek kivételt, amelyek szerepelnek a Nébih listáján, márpedig ezen a listán leginkább gombaölő szerek találhatók. Van a felsoroltak között néhány különleges rovarölő szer is, melyek speciális technikával készültek, ám Bognár elmondása szerint ezek a nem kémiai alapú irtószerek olyan drágák, hogy gyakorlatilag megfizethetetlenek.

Az ökogazdálkodásra való áttérés nem könnyű, és meglehetősen költséges. Sokat kell befektetni a jövőbe, ennek megfelelően hosszú távban kell gondolkozni, így ezt az irányt kiemelten támogatja a szaktárca.

Bognár hangsúlyozta: – Aki az ökogazdálkodással foglalkozik, annak lényegesen csökken a termésmennyisége, különösen az első években. Később aztán valamennyire kiegyenlítődik a helyzet a talajállapot, illetve a talajszerkezet változásával, valamint a kártevők természetes ellenségeinek megjelenésével. Emellett szerves trágyázással javítva vissza lehet pótolni a talajerőt, de az első években mindenképpen jelentős bevételkiesést okoz az átállás.

Az ökogazdálkodás nem csak a permetezőgéppel kijuttatott szerek és a műtrágyák mellőzéséről szól. A gazda szerint ez sokkal összetettebb. Például ha valaki belevág, akkor különböző munkagépeket is meg kell vásárolnia, olyanokat, amelyeket korábban, a hagyományos gazdálkodás esetén nem igazán használt. Ilyenek mondjuk a gyomfésűk vagy a kultivátorok. Ezekre azért van szükség, mert csak a mechanikus gyomirtás elfogadott az ökogazdálkodásban.

Természetesen ezen eszközök beszerzése további pluszköltségeket jelentenek, így ezek miatt is nagyon fontos, hogy ez a támogatási rendszer megmaradjon.

A csókakői gazda a technológia fogadtatásáról azt mondta: – Sok ember fel sem fogja, és ha igen, akkor sem becsüli sokra, hogy a falu közvetlen közelében lévő termőföldjeink, ha az idei esztendőt is beleszámoljuk, már hatodik éve növényvédőszer-mentesek. Ez azt jelenti, hogy az uralkodó szél irányában fekvő területeinkről nem megy a falu felé sem műtrágyapor, sem pedig növényvédőszer-maradék, arról nem is beszélve, hogy a talajokat és a vizeket nem szennyezzük vegyszerekkel.

Talán az embereknek kell némi idő, míg átállnak egy új, fenntarthatóbb gondolkodásra, s megértik, ez a tudatosság hosszú távon nemcsak a gazdálkodónak, de a környezetében lévőknek is előnyös, ám azt is megtudtuk, hogy az emberekkel ellentétben az erdők és mezők vadjai hamar megérezték, hogy mi a jó nekik.

Bognár Gábor keserédes tap asztalatairól így vallott: – Talán az ökogazdálkodásnak is köszönhető, hogy a földjeinken a vadállomány felszaporodott az utóbbi években. Jól érzik magukat ott, ahol nem mérgezik őket, ezáltal mind jobb lesz a szaporulat is. Egyre több a disznó és az őz a területen, amik ellen nem nagyon lehet védekezni. Egyszer piros kukoricát vetettünk, aminek lényegesen magasabb az A-vitamin-tartalma, mint a hagyományos sárga kukoricaféléknek. Egy félhektáros táblát vetettünk be piros kukoricával, és mellette volt egy 30 hektáros tábla, ami a szomszéd tulajdonos területe. Azt szintén ezzel a kapásnövénnyel vetették be, de hagyományos, csávázott hibridkukorica-vetőmaggal, amit gyomirtós, műtrágyázott földbe vetettek, majd rovarölő szerrel kezeltek. Amikor eljött a betakarítás ideje, a piros kukoricát a földdel tették egyenlővé a szarvasok, míg a mellettünk lévő 30 hektáros táblának semmi bántódása nem esett.