Fejér évfordulós emlékei

1972-ben még csak tizenhat évvel voltunk az 1956-os forradalom és szabadságharc után. A megtorlások fővezére, Biszku Béla ekkor – ötven éve – még ünnepelt politikus volt.Előadását is címlapon hozta a lap. Milyen megdöbbentő látni ma az ötven évvel ezelőtti – 1972. március 2-i – Fejér Megyei Hírlap címlapot, melyen azt hirdetik, hogy Biszku Béla előadást tartott a Politikai Akadémián – ráadásul Budapesten. 

A tudósítás szerint a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában járt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és előadást tartott Az állami munka fejlesztésének és pártirányításának néhány kérdése címmel. Az a Biszku Béla, akit ma a kommunista diktatúra „legkeményebb öklének” tartanak, nem véletlenül.

 Belügyminiszterként ő irányította az 1956-os forradalom utáni megtorlásokat. Munkálkodásáról, kegyetlen parancsairól 2010-ben készült film is, Bűn és Bűntelenség címmel, amely sugallja: a férfi nem érzett sem bűntudatot, sem felelősséget tetteiért. A dokumentarista és tényfeltáró riportban maga a főszereplő is megszólal, ám a film bemutatásakor két lánya meg akarta akadályozni az alkotás nyilvánosság előtti bemutatását. 

Ezért készült el az a törvényjavaslat – a „lex Biszku”, amely a kiemelkedő fontosságú történelmi események bemutatása érdekében lehetővé akarta tenni, hogy személyiségi jogokra hivatkozva ne lehessen megakadályozni a hasonló művek bemutatását. A lányok azonban később, miután megnézték a filmet, engedélyezték azt, hogy a mozik műsorukra tűzzék. Biszku Béla a film bemutatása után hat évvel hunyt el, minden felelősségre vonás terhe nélkül.