Mérettől függően akár százmilliós vagyonokról mondanak le az önkormányzatok

Fejér megyében két szolgáltatót is felkerestünk. Az egyik a Fejérvíz Zrt, amit nemcsak Székesfehérvár, hanem sok környező település alapított. A víziközművagyon jövőjével kapcsolatos kérdésünkre a cég vezérigazgatója. Laczi Péter közölte: -A víziközmű vagyon átadása önkéntes alapon történik, önkormányzati döntés alapján. Az állam az integráción keresztül tud segítséget nyújtani a víziközmű üzemeltető cégeknek a működési költségeik kompenzálására. A Nemzeti Vízművek Zrt. honlapján megjelent tájékoztató szerint a víziközmű-szolgáltatás állam általi átvételére van lehetőség. 

Mint megtudtuk, az úgynevezett integrációs eljárás során az ellátásért felelős önkormányzat teljes víziközmű vagyonát és a hozzá kapcsolódó ellátási felelősséget átadhatja a Magyar Állam részére. Ez azt jelenti, hogy a lakosság és a közületi fogyasztók ivóvízzel való ellátásának felelőssége a vagyon átruházását követően már az államot, és nem az önkormányzatot terheli. 

A Fejérvíz szóvivője azt is közölte: -Az ingyenes vagyonátadás megvalósítását követően az állam a többségi önkormányzati tulajdonú társaságokban 5 százalékos tulajdonrészt szerez, majd az állam ázsiós tőkeemeléssel biztosítja a társaság működését 2022. év végéig. 

Részvényeseink a közművagyon átruházására vonatkozó döntésüket mindezen információ birtokában hozzák majd meg. 

Arra a kérdésre, hogy mindezen változások milyen hatállyal mennek végbe, a cég képviselője azt felelte: -A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a vagyon átadás nincs határidőhöz kötve, azt a tulajdonosok bármikor megtehetik. A 2022. évi veszteség kompenzálása miatt azonban szükséges, hogy az ingyenes vagyonátadás kérdésében az érintett önkormányzatoknak 2022. szeptember 20. napjáig döntést kell hozniuk. Ezen határidő a szükséges forrás biztosítás érdekében fontos. 

Eddig az önkormányzatok saját költségen, akár pályázati pénzeket is bevonva vitték be az újabb utcákba a vizet vagy éppen cserélték a felújítás alatt álló legrégebbi utak alatt az elöregedett, cseppet sem korszerű gerincvezetékeket. Milyen ellentételezésben reménykedhetnek az önkormányzatok a sok száz millió forint értékű vagyon átadása után?  

Laczi Péter válaszából kiderül: -A víziközmű vagyon korlátozottan forgalomképes vagyon, ami azt jelenti, hogy nem értékesíthető. A víziközmű rendszereket a tulajdonos önkormányzatok saját forrásból kisebb mértékben voltak képesek fejleszteni, ezért a nagyléptékű fejlesztések az elmúlt években első sorban jelentős Európai Uniós, vagy állami forrásból valósultak meg. A vagyonátadás a Nemzeti Vízművek Zrt. tájékoztatása alapján ingyenes. Fontos megjegyezni, hogy a vagyon átadással együtt megtörténik az ellátási felelősség átruházása is, így a későbbiekben az állam feladata lesz ezen rendszerek fenntartása, fejlesztése. 

Azt is megkérdeztük, hogy ha az állam lesz az új tulajdonos, akkor egy az egyben átveszik az egészet, vagyis megmaradnak a vízszolgáltatók kirendeltségei, telephelyei és az ott dolgozó, helyismerettel rendelkező szakemberek? Vagy esetleg központosítással megy végbe ez a folyamat és majd egy távoli helyről érkezik egy helyismeret nélküli szerelő, ha pl csőtörés, dugulás van. 

A Fejérvíz válasza a kérdésre a következő: -Általánoságban elmondható a víziközmű ágazatról, hogy az elmúlt években jelentős volt a fluktuáció a munkavállalók körében, így nem lehet más a cél, mint a megmaradt nagy szaktudással és helyismerettel rendelkező kollegák megtartása, megfelelő motiválása elismerése. 

 Persze nem csak a tulajdonosi vetülete érdekes ennek az átalakulásnak, hanem a fogyasztói oldal is. Mit és mikor vesznek ebből észre maguk a fogyasztók? 

 Célunk, hogy a felhasználók számára továbbra is gördülékeny víz, és csatorna szolgáltatást nyújtsunk, biztosítsuk az ellátást és kezeljük a beérkező megkereséseket. Az integráció alapvető célja, hogy a fogyasztók számára a jelenleginél magasabb színvonalú szolgáltatást legyen képes a rendszer biztosítani. 

A Dunántúli Regionális Vízművet (DRV Zrt) is felkerestük. Válaszaik nagyjából megegyeznek a másik szolgáltató által adott információkkal 

Lakatos Edina sajtószóvivő az Integrációs Programmal kapcsolatban kitért arra is, hogy az állam ezzel a megoldással segítséget kíván nyújtani azon víziközmű-szolgáltató társaságok részére, melyek működése veszélybe került a kialakult globális energiaválságra, ellátási problémákra, háborús helyzetre tekintettel. 

A DRV is úgy tudja, hogy az állam nevében eljáró Nemzeti Vízművek Zrt-vel még az idén megállapodást fognak kötni, ugyanakkor a szóvivő jelezte, hogy cégük a meghirdetett program kapcsán annyiban érintett, hogy a szolgáltatási területén levő, víziközmű-szolgáltatási ellátási felelősséggel rendelkező önkormányzatok is élhetnek a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben biztosított integrációs lehetőséggel. Vagyis a DRV Zrt. működését, munkavállalóinak összetételét nem érinti a meghirdetett program. A társaság folyamatosan, magas színvonalon látja el területén a víziközmű-szolgáltatást. 

Azt már tudjuk, hogy a legnagyobb települések már rábólintottak a víziközmű vagyon ingyenes átadására. A kérdés csak az, hogy mi van akkor, ha csak egy-két, rendszerből, vízhálózatbók ki nem szakaszolható település önkormányzata nemet mond? Van-e vétó joga vagy sem, és ha igen, mit ér vele?