A gánti látogatóközpontot a bányásznapon avatták fel

Az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park kihagyhatatlan látnivaló, ám a Marsbéli vörös táj sétaútjai egyelőre több helyen járhatatlanok, egykori funkcióját, hogy bemutassa a bauxit elhelyezkedését és geológiai viszonyait, jó ideje nem tölti már be. Az új látogatóközpont az első lépés afelé, hogy ez megváltozzon.

1987-ig, a bezárásig tizennégy millió tonna bauxitot termeltek ki

Az épület átadásán Spergelné Rádl Ibolya, Gánt polgármestere arról beszélt, mindig nagy álma volt az önkormányzatnak a múzeum átvétele, aminek végül 2017-ben jött el az ideje, amikor a múzeum letéti szerződés keretében az önkormányzathoz került. Az elmúlt években sok minden történt a területen a földtani park eredeti állapotának visszaállítására. Pataki Attila okleveles geológus mérnök a történelmet is megidézte. Beszédéből megtudtuk, hogy a Bagoly-hegy oldalában 1942-ben kezdték meg a külfejtést, de a bauxit kitermelése már 1925-től folyt a melegesi bányában. A gánti bányák bezárásáig, 1987-ig mintegy 14 millió tonna bauxitot termeltek ki. A bezárást követően is volt azonban a területnek haszna, hiszen máshol nem látható geológiai ritkaságokat tanulmányozhattak a helyszínen a szakemberek, a geológus, földrajz szakos egyetemi hallgatók vagy éppen a kirándulók. Mindez majdnem áldozatul esett a bezárt bányák kötelező rekultivációjának. Szerencsére erre végül nem került sor. Így született meg 1993-ban a Bauxitföldtani Park.

Pataki Attila arra is rámutatott, annak érdekében, hogy a megnyitott épület valódi, szakmai szempontból kiváló hellyé nemesedjen, rengeteg munkára van még szükség. Tervezik többek között egy földtani bemutató létrehozását és egy fogadó videó készítését is.

A szalag átvágását követően Gerendai Sándor esperes áldotta meg az épületet, majd Rádl Ibolya bejelentette: Fekete István, a Mélytechnika Kft. igazgatója egy kerámia Szent Borbála-szobrot ajándékozott a látogatóközpontnak, mivel az alumíniumipari múzeumban őrzött régi gánti darab másolatát továbbra is a templomban szeretnék tartani. Krausz János alpolgármester beszédéből az is kiderült, a távolabbi jövő is kezd körvonalazódni: hamarosan indul az egyeztetés a Gánton létrehozandó első nemzeti geoparkról, amely a kőfejtéseket és azok közvetlen környezetének szakszerű bemutatását is magában foglalná. Mindezek megvalósítására az elhivatottság és a jó szándék adott. Minden más a jövő zenéje.