A családokért, a bő termésért imádkoztak Móron

Kicsit csendesedett az eső, mikor imára szólított a Kecske-­hegyi-kápolna szabadon álló harangja. A zord időjárás ellenére sokan sétáltak fel a hegy tetejére, köztük a Móri Borbarát Hölgyek, valamint Brindisi Szent Lőrinc borlovagjai.

A szőlőtáblák tövében megbúvó Szent Orbán-kápolnát óvó hársfamatuzsálem alatt mutatta be a misét Ambrózy Tamás. A móri plébános felhívta a gyülekezet figyelmét arra, hogy igenis van miért hálát adni az Úrnak, és nemcsak azért, mert olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy válogathatunk az ételek között, hanem azért is, mert elmondhatjuk, hogy birtokunkban van az, ami még a bornál és a búzánál is fontosabb, ez pedig az életünk.

Az atya ellenpéldát is tudott mondani. Egy móri kilenc­éves kislányról beszélt, aki a járvány miatt elvesztette az édesanyját és az édesapját is, így most a nagyszülők nevelik. Ambrózy hozzátette, hogy nincs egyetemes válasz arra a kérdésre, hogy mi az Úr terve, amikor ilyen tragédia történik, de egy biztos, hogy nem vagyunk egyedül, mert az Isten édesapánk is egyben, Szűz Mária édesanyaként óv minket és Jézusban testvérre is lelhetünk, ha hozzá fordulunk.

A mise második felében könyörögtek a szőlőért is, hogy kerülje el a betegség, a jég, a szél vagy éppen a szárazság, és kérték az Urat, hogy töltse meg pincéinket borral.