Szerdától egy perccel hosszabb a világosság!

A téli napforduló ünnepe, december 21-e az ősmagyarok és számos pogány nép számára jelentett fontos ünnepet. Ez a nap, illetve ennek a napnak az éjszakája az év leghosszabbja, innentől kezdve nő a világosság, vagyis egyre tovább van ismét világos. Az ősmagyarok virrasztással ünnepelték a „karacsun”-nak nevezett eseményt. A Magyar Turán Szövetség, a Kurultaj – Ősök napja szervezője ezúttal Dinnyésre hozta el a szert s ünnepelte meg azt, hogy mostantól nő a világosság, vége a leghosszabb sötétségnek. Elnökük, Bíró András antropológus kutató a  karacsun szó eredetéről mesélt a dinnyési szertartáson: - Mai karácsony szavunk eredője a karacsun, amely a kara-csun szóból, azaz a fekete vagy sötét és a fordulás szó összetételéből származik. S miért ünnep? Mert másnap már egy perccel hosszabb a nap. Elérkezik a fény, a jövő, a következő év reménye. Az ősi források szerint nagy tüzeket gyújtottak, szertartásokat tartottak a sztyeppei népek és a magyarok is. Erős ünnep volt, melyre éppen ezért a kereszténység érkezésével ennek a szertartásnak a nevét rátették a pár nappal későbbi, Krisztus születését jelző ünnepre.

S míg más mai nyelvek a Krisztus szóból vették át a ’christmas’ jellegű karácsonyt jelölő szavaikat, a magyarság ősi ünnepéből mentette tehát át – ebből is látszik, hogy a magyar népben máig mély nyomot hagytak az ősi misztériumok. De nem csak ez: gondolhatunk akár a turulmadár, az életfa vagy a csodaszarvas legendájára, szimbólumaira, amelyek a mai napig meghatározó történetekként élnek a köztudatban. A Magyar Turán Szövetség ezeknek a hagyományoknak és kulturális elemeknek a felelevenítésén munkálkodik. – Alapítványunk két részből áll: az egyik kizárólag tudományos szakemberekből áll – genetikusokból, régészekből, történészekből -, akik a leletek, források alapján mutatják az irányvonalat. Ezek mentén valósítja meg az elképzeléseket az alapítvány másik csoportja, a hagyományőrzők. A Turán pedig egy mitologikus fogalomra utaló név: valahol, a közép-ázsiai sztyeppén az összes hun és türk tudatú nép régi mitológiai közös hazája. A magyarság 1200 éve azonban Európa része, melybe jól betagozódik az a csak ránk jellemző kulturális alap, amit mégiscsak keletről hoztunk. Az egységes nemzettudathoz ezt sem szabad elfelejteni – hangsúlyozta Bíró András.

További fotókat a lenti képre kattintva találnak: