2017.09.27. 20:10
A székesfehérvári amatőr futó előtt célként lebeg, hogy megkerülje a Balatont
Fülöp Róbert ipari alpinista. Ami esetünkben fontos. Merthogy egész nap a szabadban dolgozik, fizikai munkát végez. Emellett az egyszerű halandó számára elképzelhetetlenül sokat fut rendszeresen.
Fülöp Róbert szerint elengedhetetlen a jó cipő
Fotó: a versenyző
Fülöp Róbert legutóbb egy tizenkét órás versenyen közel 94 kilométert tett meg.
- Pedig csak bő két éve vágtam bele – meséli a középkorú férfi. – Abbahagytam a dohányzást, és mivel függő alkat vagyok, tudtam, hogy kell valami, ami helyettesíti. A futást választottam.
- Volt valami előzménye?
- Sprinter voltam egykor, nem is voltam rossz: 10,98 volt a legjobbam 100 méteren. Ám az a múlt. Amikor újabban elkezdtem az ultrafutást, az első alkalommal ezer métert is csak úgy tudtam megtenni, hogy kétszer is meg kellett állnom pihenni.
- Szép, hogy ilyen gyorsan fejlődött, de miért jó ez? Miért lesz valaki ultrafutó?
- Erre nem tudok válaszolni. Nincs semmilyen különleges vagy éppen magasztos oka. Szeretem és kész. Viccesen azt szoktam mondani: futni nem jó, megállni jó.
Minél többet futok, annál jobb.
- Mit tanácsolna, ha azt mondanám, holnaptól követem önt?
- Óvatosan növelje a távokat. Figyeljen az étkezésre és – főleg – vegyen egy pár nagyon jó futócipőt.
- Most nagyjából száz kilométernél tart. Mi a végcél?
- Azt nem tudom. Amíg kedvem lesz, folytatom a futást. Bár a bal térdem folyton fáj, mégis jobban érzem magam futás közben annál, mintha otthon ülnék.
- Úgy képzelem, nem sok időt tölt otthon.
- Tévedés. A tizenkét órás verseny másnapján már a Veszprémi Állatkertben sétálgattam a családdal. Nem mondom, hogy üdén, frissen tettem mindezt, de ott voltam. Van idő és energia bármire!
- Mi a következő lépés?
- Körbefutom a Balatont! Nem azt mondtam, hogy szeretném, hanem azt, hogy így lesz. Legkésőbb 2020-ban nekivágok a bő kétszáz kilométernek – jelentette ki határozottan Fülöp Róbert.