A káloziak a mai napig ápolják a bányászhimnusz szerzőjének emlékét

Liszt Ferenc születésének 210. évfordulóján, október 22-én láthattuk a Szerelmi álmok című filmet a televízióban. A 19. századi európai zene nagy hatású személyiségének első magyarországi zongorahangversenye Pozsonyban volt 1839 decemberében. Kunoss Endre – aki Vas és Fehér megye táblabírája, országgyűlési tudósító és jeles lírikus – ez alkalomra írta Liszthez című szonettjét, elsőként köszöntve „a hangszellem mindenható fiát”. Kunoss a verssel nagy sikert aratott. S Liszt Ferencet ekkor hívták meg Széchenyi István és társai a Pest-Budai hangversenysorozatra. 1840-ben a híres zongoraművész, karmester és zeneszerző koncertjeinek többsége a Rákóczi-­indulóval ért véget.

Bekapcsolódott a nyelvújítási mozgalmakba is

S még azon év novemberében Liszt Ferenchez című költeményében Vörösmarty Mihály így szólítja meg a világhíres magyart: „Zengj nekünk dalt; hangok nagy tanárja […] Hogy szivekbe menjen által a dal; S a felébredt tiszta szenvedélyen / Nagy fiakban tettek érjenek […] Állj közénk és mondjuk: hála égnek! / Még van lelke Árpád nemzetének.”

Vörösmarty életét, költészetét jobban ismerjük. Kunoss Endre nevét már kevésbé. Egyházashetyén született 1811-ben. Tanulmányai után királyi táblai hites jegyző. E mellett tanított is a Batthyány családnál. Bekapcsolódott a nyelvújítási mozgalmakba. Két szótárjellegű munkája is ismert. A Kitárom reszkető karom című verse dalként a nép ajkán egyik legnépszerűbb alkotása lett. Az általa alkotott Bányász himnusznak is ő a szerzője. 1843 májusától a távollévő Batthyány Zsigmond és Zichy György grófok képviselőjeként Kunoss Endre részt vett a pozsonyi országgyűlésen. A megfeszített munka végkép aláásta egészségét. 1844. május 22-én roncsolt egészsége helyreállítása végett Zichy Ödön gróf meghívására Fejér megyébe, Kálozra utazott, ahol június 22-én elhunyt. Barátja, Ney Ferenc emlékezett meg róla az Életképekben (1844. II. 328. I. Emléksorok Kunoss sírjára). Közadakozásból kálozi sírján 1846-ban piramis alakú emléket állítottak fel, melyet Zichy Jenő gróf 1877-ben vasráccsal keríttetett körül.